2012. évi XVI. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról1

2012 aug 3rd | Írta: | Tartalom témája: Jogszabályok

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

1. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

„1. devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél

a) a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,

b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és

c) a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség, illetve a lízing tárgya Magyarország területén lévő lakóingatlan;”

(2) A Tv. 1. § (1) bekezdés 3-5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

„3. fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan – nem e törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

4. gyűjtőszámlahitel: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlethányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön – ide nem értve a pénzügyi lízingszerződést – ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön;

5. hiteladós: az a természetes személy, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre vonatkozóan kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött és e szerződésből eredően tartozása áll fenn;”

(3) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

„7a. közszférában dolgozó:

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,

c) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,

e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,

f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,

g) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott,

i) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő,

k) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,

l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.”

(4) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 9a. és 9b. pontokkal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

„9a. legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340 HUF/EUR, japán jen esetén a 3,3 HUF/JPY;

9b. mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt – összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható követelésrész;”

(5) A Tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka

a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,

b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30. napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja.”

2. § A Tv. 2. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„2. Állami szerepvállalás”

3. § A Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a magyar állam az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel]

a) készfizető kezesként felel – a mentesített követelésrész kivételével – a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időszakban a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból felmondta,”

4. § A Tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A pénzügyi intézmény által a hiteladóssal szemben a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint nem érvényesíthető mentesített követelésrész fele összegét a magyar állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére.

(2) Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti.

(3) A mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem érvényesíthet.”

5. § (1) A Tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek:

a) a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

b) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszünteti,

c) a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot,

d) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és

e) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban,

f) a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szerződést a felek 2011. december 15. napja előtt kötötték.”

(2) A Tv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénzügyi intézmény gyüjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére minden olyan pénzügyi intézmény jogosult, amelyre e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hatálya kiterjed. A pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A pénzügyi intézmény a nem közszférában dolgozó lakáscélú devizakölcsönnel – ideértve a pénzügyi lízinget is – rendelkező hiteladós kérelmét 2012. június 1-től, a nem közszférában dolgozó és nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező hiteladós kérelmét 2012. szeptember 1-től köteles befogadni azzal, hogy a kérelmet a pénzügyi intézmény korábbi időpontban is befogadhatja.”

Share Button

Szóljon hozzá!