A 2009-es nyugdíj csúcshozamok :(

2010 feb 5th | Írta: | Tartalom témája: Hozam? Hozzad!

A közelmúltban napvilágot látott nyilatkozatok, a magánnyugdíjpénztárak 2009-es hozamairól, kíváncsivá tettek az iránt, hogy a 2008-as csúnya bukó után valójában mennyit sikerült ledolgozniuk a vagyonkezelőknek.

Először bekopizok 2 nyilatkozatot:
“Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értünk el a tavalyi évben, igazolva ezzel azt, hogy egy-egy év gyengébb eredménye kiegyenlítődhet a nyugdíjpénztári megtakarítások piacán. Ráadásul a választható portfóliós rendszerrel biztosítható, hogy nyugdíjazáskor – a szélsőséges árfolyamveszteségek és árfolyamnyereségek mellett is – minden korcsoport a legnagyobb hozamot érje el megtakarításai után.” – nyilatkozta Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. (forrás: Tőzsdefórum)

Mind az önkéntes, mind a magánynyugdíjpénztárak kiemelkedően teljesítettek az elmúlt negyedévben, ledolgozva a pénzügyi válság következtében elszenvedett 2008. évi és 2009. első negyedévi veszteségeket. A nyugdíjpénztári szféra a válság elejétől fogva azt tanácsolta tagjainak, hogy pánikszerűen ne nyúljanak hozzá megtakarításaikhoz. “A mostani kimagaslóan jó pénztári eredmények visszaigazolják a Szövetség előrejelzését, és alátámasztják azt, hogy a nyugdíjpénztárak esetében hosszú távon kell gondolkodni” – mondta dr. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. (forrás: Pénzcentrum)

Mivel csak márciusban lehet hozzáférni a 2009-es hivatalos hozamadatokhoz, ezért telefonon kértem tájékoztatást. Hozzáteszem a saját számításaimban felhasznált 2009-es hozamadatok nem pontosak, (és a teljesség igénye nélkül készült) néhány tized százalék eltérés lehetséges a végleges számok ismeretében! Lássuk a táblát! 

Az adatok gyűjtésénél a 4 legnagyobb taglétszámú (az össz létszám közel háromnegyedést adó) magánynyugdíjpénztárra fókuszáltam. Szerettem volna az Axa-t is, mint az 5. legnagyobb pénztárt belevenni az értékelésbe, de nem kaptam tájékoztató adatokat sem. Tény, hogy így gyűjteni az adatokat ma már elég kőkorszaki módszer, kérdem én, hogy döntsön felelősen egy pénztártag az átlépésről, ha ilyen nehezen lehet megszerezni az információt? Én úgy gondolom, ezen még a januártól több társaság által elindított online tájékoztatási rendszer sem fog számottevően változtatni, hisz nem az összes pénztár készítette el a rendszerét eddig, így az egységárfolyamok nem lesznek könnyen összehasonlíthatók, másrészt akinél már működik, a korábbi adatokat nem mutatják a grafikonrajzolók.

Visszatérve a bejegyzés témájához, a táblázatból könnyen kiolvasható, hogy az egyik évben elszenvedett 30%-os veszteséget, nem lehet a következő év 30%-os nyereségével kinullázni, ezt még általános iskolai matekkal is ki lehet számoli.
Sőt!
Ott van az a fránya infláció, amely 2008-ban 6,1%, 2009-ben 5,6%-os mértékű volt. Tehát a pénztáraknak nem csak a sajár nominál veszteségeiket kellene ledolgozniuk, hanem a pénzromlás mértét is, így viszont mégcsúnyább a végeredmény, mint ahogy látható a táblázat 2 éves reálhozam oszlopában.

A válságnak a következő fordulója még csak ezután jön, az inflációs szekér pedig töretlenül halad előre. Attól tartok, hogy a 2008-as mínuszokat 4-5 éves távban lehet csak ledolgozni, igen csak remélve, hogy akkor nem épp egy újabb pénzpiaci buborék kezd fújódni…

Share Button
Tags:

6 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. fura elképzelés két év hozamait kiragadni, pláne mondjuk egy részvény-portfólió esetében

    egy-egy nagy buktát pedig 5-10 év alatt szokott átlagos hozam szintjén ledolgozni egy ilyen alap…

  2. Az igaz, viszont a nyilatkozatok pont azt sugallták, hogy nagyjából sikerült ledolgozni a hátrányt, és arra igyekeztem rávilágítani, hogy ez azért nem így van, ez hamis érzetet kelthet, az inflációval senki sem foglalkozik… Más célom nem volt.

  3. Nekem nagyon úgy néz ki, azért vagyunk ekkora bajban, mert össze lett mosva a tőzsdei “befektetés” illetve spekuláció a biztosítással. Nem létezik nyugdíjbiztosítás. Vagy van a bank, ahol nem kapunk állami támogatást és kamatadókedvezményt (ami az állam gondoskodása lenne….., mondjuk a beszedett adó fejében….), vagy van a nyugdíjpénztár (durva, hogy a kötelező is!), ahol nem kapunk hozamgaranciát. Ha egy állam komolyan veszi, hogy vannak emberek, akikről azért kell gondoskodnia, mert előtte beszedte tőlük az adót direkt ebből a célból, akkor nem teheti meg, hogy a végén nem gondoskodik. Vagy legalább nem adja meg a lehetőséget az öngondoskodásra, persze némi támogatással. Az öngondoskodás színhelye pedig nem a tőzsde!!!! A tőzsde egy piac. Akik művelik, mindig is úgy fognak nyilatkozni, hogy az Ő üzletük menjen. Ez nem egy Máltai Szeretetszolgálat….
    Hiába is fedi fel valaki a visszásságokat, nem tud alternatívát mutatni a nyugdíjbiztosításra, mert nincs. Pontosabban most találtam egyet: megjelent az egyik biztosítónál egy garantált alap, ami az önkéntes nyugdíjpénztárban választható! Szerintem az lenne a normális, ha ilyenek lennének, a nem szakemberek számára, akik egyszerű nyugdíjbiztosítás címén nem kontárkodnának bele a tőzsdei ügyletekbe. Nem tudom, mennyire éri meg a biztosítónak (feltételezem, kiszámolta, hogy megéri, különben nem indította volna), de nekünk ma ez az egyetlen épeszű lehetőségünk a nyugdíjra.

  4. Kedves szekeresm!
    Megértem a csalódottságát, az utóbbi időben sok minden borult nyugdíjfronton, állandó változtatások a rendszerben, hozamingadozások a magán és önkéntes pénztáraknál, és ezt tetézi, hogy a majdani nyugdíj értékének elvesztésével riogatnak bennünket kormányzati szinten is.
    Azonban nem szabad a homokba dugnunk a fejünket, a nyugdíj nem áldozata a gazdaságnak és a társadalom összetételének, hanem következménye.
    Néhány dologra rávilágítok a jobb tájékozódás végett:
    1. A “kötelező magánnyugdíjpénztár” célja, hogy magasabb hozamot érjen el, illetve egy igazságosabb egyéni számlás elszámolást biztosítson az államihoz képest. Az, hogy magánpénztárak vannak és kötelező, Ön nem fizet többet mint ha csak állami lenne.
    2. Van hozamgarancia minden magánnyugdíjpénztárnál is, mégpedig állami garancia arra, ha nem vált 5 éven belül portfóliót, vagy pénztárt, akkor bármi is legyen a pénztár teljesítménye, legalább az éves inflációs rátával növekszik az Ön egyéni számlája! Ennél jobb hozamgaranciát nem tudok elképzelni.
    3. A hozam és tőkegarantált alapok lehet hogy pszihikailag megnyugtatja az ügyfelet, mintegy biztonságot sugallnak, de nem nagy művészet ilyet csinálni, ha bemegy a bankba és államkötvényt kér, mondjuk egy 2010/c-t akkor máris van egy hozam és tőkegarantált befektetése, de ilyent még jópárat tudok mondani. Szóval a tőke és hozamgarantált befektetések arra jók hogy a sok parázós ügyfelet magukhoz csalják…
    4. Az öngondoskodás egyik eszköze igenis lehet a tőzsde. Sajnos a legtöbben úgy vélekednek a tőzsdéről mint egy kiszámíthatatlan, a bennfenteseknek való hely ahol a spekulációés a bukás az úr, de a valóságban nem így van. Egyet kell megérteni: a tőzsdén Ön tulajdonjogot vásárolhat egy vállalkozásban. Gondolja végig, szívesen lenne -e tulajdonos mondjuk a Pfizer gyógyszergyárban? Vélhetőleg egy ilyen cég talpon lesz még 20 év múlva is.
    Azért fontosak a részvények, mert a vállalatok növekedése nagyjából a gazdasági növekedéssel együtt halad, ergó talán ez az egy eszköz amivel megverheti az inflációt. Abban igaza van, hogy nem szabad csak a részvényekre bízni egy nyugdíjprogramot, viszont a program hosszúságától függően kell a portfólióban részvényeket tartani. Az ilyen befektetéseket nem szabad összekeverni a spekulációval!
    5. Az állam által beszedett adó (pontosabban járulék) a mostani nyugdíjasoknak van kifizetve, a mi nyugdíjunkat majd a gyermekeink fizetik be.
    6. Az elosztást nagyban befolyásolja a korfa, azaz mely időszakban, hány nyugdíjasra jut egy eltartó. sajnos ez nem csak nálunk, hanem a fejletebb államokban is problémát okoz, mert a gyerekvállalási kedv csökken mindenütt.
    7. Az életbiztosítások nem minden esetben teljesítik egy nyugdíjprogram elvárásait, bármilyen eszközalapokkal is hirdetik…

    Ha pontosabb – kockázatelemzéssel is támogatott – nyugdíjszámításra, portfólió összeállításra szüksége van, a “Kérdezz!” menüpontban küldheti el a kérését.

  5. Az AXA Önkéntes nyugdíjpénztárának 2009 évi Növekedési portfólio hozama + 7,77978% volt az értesítőjük szerint. Ezzel nagyon lemaradtak a többiekhez képest, talán ezért nem voltak annyira készségesek.

  6. Ha most váltanék Évgyűrűkből (illetve a férjem Aegonból) Generali magánnyugdíjpénztárba(mindkettő növekedési), akkor megérné az átlépés? Sajnos a Generali magánnyugdíjpénzára csak 2009-ben vált szét az Évgyűrűktől(ha jók az infók…), így visszamenőlegesen nem nagyon vannak adatok a hozamokat illetően, az Évgyűrűkből viszont mindenképpen lépnék, bár 2006-tól vagyok benne,habár egyszer sem váltottam. Párom az Aegonnál van most 2007-ben váltott át Axáról.
    Mindketten veszítjük a hozamgaranciát ha most váltunk?vagy csak a párom, mert ő 3 éve már váltott egyszer?

Szóljon hozzá!