A nyugdíjbiztosítások Perspektívája

2014 nov 6th | Írta: | Tartalom témája: Apró betűvel, Nyugdíj megtakarítás

Novembertől új nyugdíjbiztosítással bővült a piaci kínálat, mit mondjak, nem fogsz hanyatt esni az újításoktól. Illetve lehet, mégis.
A szerződési feltételeket átfutva azon tűnődtem, hogy a Generali marketingeseinek a perspektíva kifejezés vajon melyik jelentése ugrott be a termék nevének kiötlésekor; a távlat, vagy a nézőpont?

Mert vajon jó ez a termék nyugdíj-megtakarításnak? Maradjunk annyiban, hogy ez perspektíva kérdése. :)

Bár a nyugdíjbiztosítások lényegét egyértelműen megfogalmazza az Szja.tv 3§. 93. pontja, mégis én speciel olyan innovációt vártam a Perspektíva beharangozásakor, amit előtte még nem találtak ki mások. Az újítást a termék költségeinek érvényesítésében véltem egyedül felfedezni, minden egyébbel  - visszavásárolható eseti számla, portfólió menedzselés – más biztosítóknál már találkozhattunk.
Itt jegyezném meg, h nekem máig nem világos a törvényalkotóknak mi volt a céljuk a nyugdíjbiztosítások megalkotásával, mert az önkéntes nyugdíjpénztári tagság is nagyon hasonló adó előnyökkel és kifizetési jogosultságokkal bír. Egy kockázati életbiztosítás+ önkéntes nyugdíjpénztár ugyanazt tudja, mint egy nyugdíjbiztosítás, akkor minek erre egy külön jogszabály és termék?

Na de lássuk, mint kínál öregkorunkra a Generali.
Az utóbbi évek trendjének megfelelően ez is hűségbónuszos befektetési alapokhoz kötött biztosítás: 5 évenként fizet 25% bónuszt, ezt összesen négyszer (5., 20., 15., 20. év végén), majd a további időszakra 5 évenként 10%-ot, egészen 45 éves tartamig.
Itt mosolyogtam kicsit, milyen optimista a Generali, mert még talán meg sem született az a politikus aki majd 35 év múlva kivezeti a piacról a nyugdíjbiztosításokat… (De ne legyen igazam inkább, hátha egyszer majd tényleg lehet ilyen hosszú távra is tervezni – és nem újratervezni – Magyarországon.)
A bónusz jóváírásának alapja a bónusz jogosult évek alatt befizetett díjak átlaga, ami azért korrektebb más biztosítók által alkalmazott módszernél – ahol az első éves díj a bónuszalap  - mert a pénzromlás legalább nem teszi nevetségessé távoli évek bónuszait.
Kötelező index 4%, tehát nem lehet ugyanazon a díjon fizetni mind a 45 évet, folyamatos évenkénti díjemeléssel kell számolnunk. (pontosabban lehet, de az szerződés módosítással jár)

A szerződés legérdekesebb része a költségelvonás. Mert költség bizony van, a biztosítónak is sok a kiadása, náluk a rezsi nem csökkent.
A unit linkedeknél szokásos kezdeti befektetési egység – aminek a folyamatos százalékos elvonásával érvényesítik a legnagyobb költségeket a biztosítók – itt eltűnt, nincs.  Nincs adminisztrációs díj se. Nincs vételi és eladási árfolyamkülönbség se. Csak felhalmozási egység van. Juhé! Van viszont egy többszöri nekifutásra értelmezhető táblázat a költség érvényesítés segédleteként. Az alábbiakban mutatom, hogyan alakulna egy 50 éves biztosítottra a cashflow:

perspektivabiztositas

Hát igen, elég csúnya így egyben látni majdnem másfélmilliós költséget 15 évre, amire a félmilliós jóváírt bónusz kb. olyan mint a hideg borogatás a maláriára. Enyhíti, de meg nem gyógyítja.
De egyébként is, mi a francnak nézegetni állandóan a költségeket? Azért hogy az ember az idegeskedésbe őszülve a nyugdíj előtti utolsó pillanatban egy szélütésre feldobja a talpát? Akkor meg ki fogja élvezni a nyugdíjbiztosítás édes gyümölcsét?

Megnyugtatásodra: ha évenként legalább 2% hozamot elér a biztosító a befizetéseiden, nominálisan már a pénzednél lehetsz – és akkor nem számítottam az adó visszatérítéssel. 2% hozamot meg csak elér valahogy…
Persze minden más futamidő és választott biztosítás jelentősen befolyásolja az előbbi kijelentésemet

De ugye azt tudod hogy nem csak a költségekkel, hanem a másik nagy ellenséggel, az inflációval is számolnod kell, ezért sosem nominálisan, hanem reálértéken kell egy jövőbeni pénzre tekintened. Az alábbi táblázatban láthatod, ha éves 3% pénzromlással számolunk akkor a Perspektíván nettó 6% hozamot kell elérjen a korábbi példában bemutatott 50 éves illető, hogy még reálhozama is keletkezzen.

perspektivabiztositas2

A hozam elérésére a szokásos Generalis eszközalapok között feltűnik három vegyes eszközalap Navigáció néven. A különbség közöttük annyi, hogy az alacsony kockázatú eszközök aránya változik 80-40%-ig.
Az alapkezelési díj éves 1,75%( kivéve a likviditási alapot, ott kevesebb is lehet 0-1,75%) ami nem kevés, bár azt kell mondani, hogy a biztosítói gyakorlatban a szokásos. Bár jó ha tudod, pl. a kötvényalapnál a jövőben csökkenő hozamra lehet felkészülni, ott minden tized százalék számítani fog a későbbiekben.
Újdonság, hogy dönthetsz úgy is, hogy nem bíbelődsz a befektetési alapok válogatásával és figyelésével, hanem megbízást adsz a biztosítónak a portfólió menedzselésre. Ezt a szolgáltatást a szerződéskötéskor kell megrendelned.  Az, hogy ezzel jól jársz, vagy sem, csak az idő mondja meg… Mindenesetre egy gonddal kevesebb.

A szerződésre fizethetsz a rendszeres díjakon felül eseti díjat is, ennek 1% a befektetési költsége. Az eseti díjat nem vásárolhatod vissza anélkül, hogy ne kellene visszafizetned a büntetőkamattal növel adó visszatérítést.
Ennek kivédésére alkalmazza a Generali az Unionnál bevezetett eljárást: ha olyan eseti díjat fizetnél, amit szeretnél viszontlátni úgy a futamidő alatt bármikor, hogy közben ne sérüljenek az szja adóelőnyeid, akkor Aktív Megtakarítás címen kell elhelyezned a pénzed. Ez tulajdonképpen a nyugdíjbiztosításod egy alszámlája, ami nem más mint egy nem nyugdíjbiztosításnak minősülő egyösszegű életbiztosítás.

A Perspektíva nyugdíjbiztosításba választhatsz kiegészítő kockázati elemeket is – pl. műtéti térítés, kiemelt kockázatú betegség, kórházi napidíj, stb. – de tudnod kell, hogy ezek olyan elemek amelyek nem részei a nyugdíjbiztosítás jogszabályban meghatározott adó visszatérítésre jogosító díjalapnak, tehát a választott kiegészítő biztosítások díjait külön add hozzá a nyugdíjra szánt befizetéseidhez.

A Generali Perspektíva terméke azon a megtakarítónak lehet jó választás, akinek az igénye egy kompakt nyugdíjcélú megtakarítás, azaz biztosítási védelmet is szeretnének a megtakarítás mellé, és szívesen átruházzák másra a befektetés gondját.

Share Button
Tags: ,

4 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. Olvasva a bejegyzéseket kicsit az az érzésem, hogy a legtöbb (összes?) biztosítással egybekötött megtakarítás annak jó, aki megtakarítás mellett valamilyen védelemre is vágyik.
    Mi a helyzet akkor ha valaki csak hosszútávú megtakarítást szeretne (sallangoktól mentesen)?
    Annak ott vannak a különböző alapok, esetleg az ingatlanbefektetés?

    A másik fontos kérdés, hogy létezik valóban független alkusz/befektetési tanácsadó? Vagy amíg a bankok/biztosítót jutalékrendszerrel ösztönzik a közvetítőket, addig kár bármilyen objektív véleményt elvárni tőlük?

  2. Ha valaki sallangmentes megtakarítást akar, akkor sajnos maga kell, hogy intézze pl. tbsz számlák sorozatával.
    A megtakarítással egybekötött biztosítás annak jó, aki valamilyen megtakarítási célt – pl. gyermek taníttatása – védeni akarja mondjuk arra az esetre is, ha csökkent munkaképesség miatti keresetkiesés később ezt nem tenné lehetővé. A másik ok amiért a biztosítás jó lehet, az állandó megtakarítási kényszer. Ha nem lenne ilyen, lényegesen kevesebb megtakarító lenne Magyarországon.

    A másik kérdésedre a válasz: független tanácsadás akkor lenne, ha Te fizetnéd a tanácsadót. Addig is valamiből nekik is élni kell, nem csak kizárólag azt fogják nézni mi a legjobb ajánlat az ügyfélnek. De a legrosszabb az, hogy sok tanácsadónak elég hiányosak az általános pénzpiaci ismeretei, így sokan képtelenek összehasonlítani az egyes pénzügyi termékeket.

  3. Köszönöm a gyors és korrekt válaszokat!

    Még arra lennék kíváncsi, hogy valóban nem lehet összehasonlítani a vegyes életbiztosításokat? A MABISZ honlapján megtalálhatóak az egyes UL termékek TKM mutatói, viszont a vegyes biztosításokra nincs ilyen.

    Ön szerint ha a létezne állami szabályozás erre, akkor lehetne egy, a kötelező biztosításhoz hasonló összehasonlító honlapokat létrehozni? Vagy a termékek összetettsége miatt nehéz lenne ilyen elkészíteni?

    Végül ha jól látom Ön is biztosítási ügynök, mégis ezen az oldalon elég részletesen foglalkozik az egyes termékcsoportok negatívumaival/buktatóival is. Miért csinálja? (akikkel eddig találkoztam csak a jó dolgokat kommunikálták :) )

  4. A vegyeseknek más a biztosításmatematikájuk, nem egzaktak a költségek. Viszont szerencsére az ajánlaton már az elején lehet látni, hogy megéri-e az ügyfélnek vagy sem, ehhez nem kell mást tenni, mint szorozni.

    A kockázati életbiztosítás esetén lenne értelme egy összehasonlító lapnak, de a befektetéses konstrukcióknál, pont a befektetés kiszámíthatatlansága miatt, nem.

    Ha az ügyfeleim tisztában vannak hogy mire szerződnek (előnyök, hátrányok) én is jobban alszom. Magam is rendelkezek unit linkedekkel annak ellenére, hogy vannak értékpapír befektetéseim is, az átlagnál talán jobban átlátom a pénzpiaci termékpalettát. A unit linkedjeimet is a helyén kezelem, soha eszembe nem jut összehasonlítani egy értékpapírszámlával. Ez olyan lenne, mintha azt mondanám felesleges venni mondjuk elektromos rásegítéses biciklit, hiszen annyi pénzért már motort is lehet kapni.

Szóljon hozzá!