Nincs felügyeleti szerv, nincs biztosítás. Mi garantálja akkor a biztonságot?

Régóta foglalkoztat a hazai fizikai befektetési aranyszámla letéteinek biztonságossága. Miután a fizikai arany kezelésével kapcsolatban  egyedül a “BIZALOM” az egyetlen biztosíték a korrekt üzletmenetre, az ijedősebb ügyfelek bizony vígasztalanok maradnak. Aki pedig nem ijedős, az naív.

A fizikai arany tárolásának egyetlen biztonságos módja a saját trezor, amihez csak az ügyfél fér. Persze még működhet a kertben elásós módszer is, de ez már hordoz némi kockázatot. A különösen kedvelt aranyforgalmazónál történő gyűjtőtrezoros tárolás (amikor az összes ügyfél összes aranyát egyben kezelik) már elég nagy kiszolgáltatottságot jelent, főleg ha a tárolást vállaló cég egyben értékesítő is a piacon. Mégis sokan választják. Az ilyen rendszerekben kódolva lehet a visszaélés megfelelő ellenőrzés nélkül. Felügyeleti szerv meg ugyebár nincs.

Ha egy ügyfél bemegy a gyűjtőtrezoros céghez, szeretné megnézni az aranyát, készségesen kiszolgálják a kérését, ugyanakkor a következő ügyfélnek is ugyanazt az aranyat mutogatják. Mi garantálja, hogy az összes ügyfél összes aranya megvan a trezorban? Semmi. Azaz de, a bizalom. A bizalom ugyanakkor megingatható, különösen, ha az ügyfélszámlát egy sima gépelt darabjegyzéken kézírással kitöltött mennyiségi számokkal elintézik. A kezemben tartottam egy ilyent, egy jónak mondott cégtől… Na, nem mintha egy csili-vili nyomdai kivonat sokkal erősebb meggyőzőerővel szolgálna, de akkor is, legalább módját adnák meg a dolognak.

Nem célom az aranyforgalmazó cégek lejáratása, csak a figyelemfelhívás. A “bizalom” ugyan fontos tényező az üzleti életben, de ez még kevés az eljárások korrektségének biztosítására.

Kérdéseket intéztem az egyik jelentősebb aranypiaci szereplő felé mely szerint nekem, mint (leendő) ügyfélnek, milyen garanciát tudnak felajánlani, hogy az arany amit megvásárolok és letétbe helyezek meglesz egy későbbi időpontban is?

A válaszból kivonat:
“Az Ön által feltett kérdések lényegében egy témát, az üzleti bizalmat járják körbe. Amit megértek, és teljes mértékben osztom azt a nézetét, hogy ezeket felelős döntés előtt mindenkinek érdemes és javasolt átgondolnia…”

“Az üzleti bizalom leglényegibb pontja, melyet Ön is feltett, hogy mi szavatolja, hogy az őrzése átvett értékkel sem mi, sem mások nem élhetnek vissza, azt a jövőben bármikor kiadjuk Önnek. Erre a válasz ugyanaz, mint hogy mi szavatolja, hogy Ön a banki betéteit visszakapja. (ott az OBA ami az arany esetén nem áll fenn – megj. szerzőtől) köztünk létrejövő szerződés, az abban vállalt kötelezettségek épp ezt járják körül. A cég xxxx millió forint erejű törzstőkéje, illetve az ezt is meghaladó saját tőkéje reményeink és tapasztalataink szerint ez egyik legerősebb érv a bizalom mellett. A második az immár több mint xx éves jelenlétünk a befektetési arany piacán, melynek során egyetlen károkozásunk ügyfél felé nem volt. Az egyik legelső piaci szereplőként majd egy évtized alatt megszerzett bizalom olyan goodwill, melyet soha nem kockáztatnánk. Harmadrészt ügyfeleink üzleti titkát megőrizzük, az általunk őrzött egyedi áru mennyiségéről, adatairól harmadik személy nem szerezhet tudomást. Amilyen jól áttekinthető az ügyfél számára a saját trezor szolgáltatása, olyan láthatatlan számára bárki másé. Ügyfeleink épp ezek miatt bíznak meg nem csak vásárlási ügyleteikkel, hanem hagyják őrizetünkben a megvásárolt aranyat.”

A külföldi aranyforgalmazó cégek szerződései sem nyújtanak nagyobb biztonságot. Ráadásul ott még a jogi környezet is simeretlen a magyar befektető számára. Persze amíg az üzlet megy, azaz veszik az aranyat addig mindenki boldog. Csak akor jöhetnek a bajok, ha a profithoz, ne adj isten a működéshez szükséges bevétel kezd akadozni.

Hát… lehet, én mégis csak elásnám…