Az nagyon abszurd, ha a szemész sem olvassa el az apróbetűs részt?

2010 júl 19th | Írta: | Tartalom témája: Középpontban

A napokban az egyik ügyfelemet arról faggattam, hogy miért nincs nagyobb bizalma a biztosítókhoz? Nézete szerint a biztosítási szerződések megfogalmazása általában olyan csavaros és értelmezhetetlen, hogy az átlag, nem jogi végzettségű ember valójában nem is tudja mire szerződik, és mire nem. Az ügyfél, szinte biztos rosszul jár, ha később a biztosító felé valamilyen követeléssel lép fel – véli.
Mit lehet erre mondani? Azt, hogy olvassa el, és értelmezze a szerződést, ha kell, közösen egy hozzáértővel, mielőtt elfogadja a feltételeket? – kiröhög. Vagy azt, hogy a biztosítónak sem érdeke, hogy átvágja őt, tehát megbízhat, nem csapják be? - kiröhög.
A biztosítóval szerződők 97%-a nem olvassa el soha a szerződési feltételeket. A maradék 3% is csak azért mert biztosítási ügynök a munkája.

Megbízhatunk-e egy biztosítás szerződés feltételeinek “igazságosságában?” Nos, ezt azért is nehéz megválaszolni, mert maga az igazságosság is nézőpont kérdése.
A szerződő részéről el kell fogadni azt a tényt, hogy maga a biztosítási szerződés nem fedezhet bármilyen körülmény között bekövetkező nem várt káreseményt. Ez az amit a szerződő ügyfelek rosszul értelmeznek. Például valaki a nyaralás alatt kipróbál bizonyos szórakoztató (de veszélyes) technikai sportokat, mondjuk quadozik, és balesetet szenved. Hiába köt az illető utasbiztosítást, valószínűleg a kizárások miatt nem kap térítést a baleset kapcsán. A biztosítók alapesetben normál kockázatokra vállalnak be védelmet, mert csak az általános életformához, károkhoz kapcsolódóan rendelkeznek adatokkal amelyek elemzésével tudnak díjakat kalkulálni.
Gondoljunk csak bele a következőbe!
A 19 éves fiad elkéri a kocsit egy hétvégi kiruccanásra. Te mérlegelsz. Végülis eleget vezetett már, láttad, hogy ügyesen kezeli a kormányt, persze benne van a pakliban, hogy összetöri a gépet, de inkább több az esély arra, hogy vigyázni fog. Így megreckírozod, hogy elvigye az autót. De vajon megengednéd-e akkor is, ha biztosan tudnád: a barátja is átül majd a volán mögé? A barátjáról szinte semmit nem tudsz. Nincs adatod. Lehet, hogy jobban vezet a fiadnál, lehet hogy rosszabbul. Óriásira duzzad így az ismeretlen kockázat, nem biztos, hogy odaadnád a kocsidat a tény ismeretében, vagy korlátoznád a használatot.
Hát valahogy a biztosítási szerződésekben a biztosítási események kizárásai (amire nem vonatkozik a védelem) és a biztosító mentesülései (fizetési kötelezettség alól, ha valamilyen egyéb tény befolyásolta az esemény bekövetkezését) így működik: a biztosító kihátrál azok elől az események elől, amelyek jelentősen torzítanák a “szokásos” bekövetkezési valószínűséget.
Ez miért kell? Bármilyen furcsán is hangzik, a te érdekedben! Ugyanis ha nem lenne korlátozás, akkor a biztosítási díjak olyan magasak lennének az ismeretlen tényezők miatt, hogy már “nem érné meg” neked szerződni. Ha viszont nem vennél biztosítást, akkor baj esetén az összes anyagi következmény téged terhelne.

A biztosítási szerződési feltételek természetesen elsősorban a biztosítót védik. (neked marad a Ptk. :) ) Ugyanakkor az is bizonyos, ha az ügyfelek kerek-perec tisztában lennének a feltételekben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel, nem lenne ennyi előítélet, és butaság a biztosítókkal és a szolgáltatásaikkal szemben. Sokak szerint viszont ennyi szerződés sem. :) Miért? Mert pontosan tudnák a szerződők, hogy mit várhatnak el a szerződés keretein belül a biztosítótól.

Akkor jó egy üzlet, ha mindkét fél kölcsönösen nyer rajtra. Egy biztosítási szerződés is akkor nyer-nyer üzlet, ha mindkét fél korrekten lép egyezségre. A biztosító a feltételek szerint szolgáltat, nem próbál kibújni, a szerződő ügyfél pedig fizeti a díjat - és ami a lényeg: teljes tudatában van, hogy pontosan mire – valamint nem próbál meg visszaélni a biztosítottságával.
Biztos vagyok benne, többen az olvasóim közül is elsősorban a biztosító részéről várnak korrektséget, viszont hangsúlyozom, a biztosított fél is sokat tehet azért, hogy káreseménykor vita nélküli megfelelő szolgáltatást kapjon.
A valóság az, hogy a szerződő ügyfelek megpróbálnak trükközni, a biztosítók pedig – az igen felkészült jogi gépezet hátterével – kihátrálni, vagy csökkenteni a szolgáltatás összegét amennyiben erre egy havány esély is kínálkozik. Ez egy érdekes játszma.

Erre mondta az ügyfelem: amíg a szerződés aláírásra kerül minden szép és jó, de a szolgáltatáskor kezdődik a magyarázkodás. Ő valószínűleg arra gondolt, hogy a jogszabályok adta lehetőségeket egy felkészültebb intézmény jobban tudja érvényesíteni, mint egy hétköznapi polgár. Ebben sok az igazság, de azt is tartsuk szem előtt, hogy ha a szerződési feltételekben foglaltak elől nincs kibúvás, még a biztosító részérőlsem. 

Tipikus példa a biztosítókkal szembeni elégedetlenségre a régi típusú megtakarítási életbiztosítás. Lejáratkor az ügyfelek teljesen ki tudnak magukból kelni a járandóság láttán, és mondják, nem teljesítette a pénzintézet azt a magas nyereséget amiről szó volt a elején, a szerződéskötéskor. Én meg megkérdezem, mutassa már meg a szerződés feltételeiben, hol van leírva az amiről beszél, de csak értetlenkedik. Kiderül: úgy írta alá, és fizette évekig a szerződését, hogy fogalma sem volt, hogy az pontosan miről szólt. A legtöbben valami csodavárással tekintenek egy-egy ilyen megtakarításra, holott csodára, exponenciális egekbe szökő nyereségre egy nyomdai karakter sem utal az adott szerződésben.

Joghézagok persze akadnak, mindent nem lehet belefoglalni egy szerződésbe. De vajon etikus-e úgy kihasználni a jog hézagait, hogy az a másik fél érdekeit sértheti? Nyilván nem, az üzleti világban általában mégis ez a helyzet, és a hátrányosabb helyzetbe került fél keserűen tapasztalja ezt. Az “igazságosságnak” tehát mégis több oldala van, akkor is, ha erkölcsileg elvileg csak egy létezhetne.
A méltányosság kérése és megadása néha képes áthidalni ezt a dilemmát.

 A SAJÁT ÉRDEKEDBEN, A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA ELŐTT, MINDEN ESETBEN OLVASD EL ÉS ÉRTELMEZD A FELTÉTELEKET!

Tudtad?
A biztosítási kötvény készhezvételétől számítva 30 nap áll a rendelkezésedre, hogy ha valami kifogásod van, következmények nélkül módosítsd vagy felmondjad a szerződésed.

Azt viszont be kell látni, hogy egy szerződést elolvasni, száz százalékosan megérteni, nem félórás, hanem lehet, több estés feladat. Jómagam is az elfogyasztott kávé mennyiségén mérem le egy-egy jogi szöveg feldolgozottságát.

Mint szó volt, a szerződési feltételek elsősorban a biztosítót védik. Van azonban úgy, igaz, igen ritkán, hogy a vállalat ellentmondásba keveredik a feltételek meghatározásakor, és rosszul jön ki belőle. Az alábbi érdekes cikk cikk a Napi Gazdaság 07.14-i számában jelet meg (www.napi.hu/hirugynokseg)  “A biztosítónak fizetnie kell öngyilkosság esetén” címmel. Kivételesen itt most az ügyfél profitálhatott a biztosító hibájából.

A bankkártyához kapcsolódó baleset-biztosítás alapján kérte az öngyilkos kártyabirtokos házastársa a biztosító szolgáltatását, amit az megtagadott. Az elsőfokú bíróság megítélte a szolgáltatást, a másodfokú elutasította, majd a Legfelsőbb Bíróság véglegesen megítélte azt. A később öngyilkos házastárs a bankkártyájához 9,9 millió forintos baleseti biztosítási szerződést kötött, amelyben kedvezményezettként a házastársát jelölte meg. Három év múlva a kártyabirtokos öngyilkos lett, de a biztosító nem fizette ki a házastársának a biztosítási összeget. Így lett per a vitából.

Az elsőfokú bíróság megítélte a kért 9,9 millió forintot a házastársnak, kamatostól. A bíróság arra hivatkozott, hogy a két éven túl elkövetett, halálhoz vezető öngyilkosság biztosítási eseménynek minősül. A biztosító ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint a halálhoz vezető öngyilkosság nem büntetendő, de jogellenes cselekmény.

A másodfokú bíróság viszont a biztosítónak adott igazat, az általános szerződési feltétel egy másik passzusa alapján. Ez így szól: “a jelen biztosítás szempontjából baleset a biztosítás hatálya alatt a biztosított akaratától függetlenül bekövetkező olyan hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal vagy két éven belül maradandó egészségkárosodást szenved”. A másodfokú bíróság szerint a biztosítás szempontjából nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet, amire egyébként az általános szerződési feltétel is utal. Öngyilkosság esetén tehát nem lehet szó balesetről, mert az öngyilkosság nem külső behatás, hanem az öngyilkosságot elkövető személyében rejlő okból következik be.

A házastárs felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely újra elővette az általános szerződési feltételeket. Ennek egyik pontja biztosítási eseményként jelölte meg a biztosított baleseti halálát is, de a baleset fogalmának meghatározásakor abból kifejezetten kizárta az öngyilkossági kísérletet. Ugyanakkor egy másik pont a biztosító mentesüléseként írta elő, ha a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében hal meg.

Idézet az ítéletből: “A Legfelsőbb Bíróság a szerződés idézett rendelkezéseinek összevetése és együttes értelmezése alapján úgy foglal állást, hogy a biztosító az általános szerződési feltételeiben a biztosítási esemény meghatározása alól a biztosított két éven túli öngyilkosságát egyértelműen nem zárta ki, és a biztosítót ilyen esetre nem mentesítette a biztosítási összeg kifizetése alól. Figyelembe véve, hogy a biztosított a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után halt meg öngyilkosság következtében, a szabályzatban meghatározott kizárás – miszerint nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet – szóba sem jöhet, miután nem a biztosított kísérlete, hanem befejezett cselekménye valósult meg.” A bíróság álláspontját – a szolgáltatás megítélését – az is alátámasztotta, hogy a per alatt a biztosító az általános szerződési feltételeket úgy módosította, hogy a baleset fogalma alól – a kivételek között – már nemcsak az öngyilkossági kísérletet, hanem az öngyilkosságot is kizárta.

A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy a biztosító az általános szerződési feltételeiben a biztosítási esemény meghatározása alól a biztosított két éven túli öngyilkosságát egyértelműen nem zárta ki.”

Józan paraszti ésszel a laikus is képes felfogni, hogy az öngyilkosság nem baleset. Ám a jog néha furcsa dolgokat tesz, vagy éppen nem tesz. A baleset fogalmáról csak a munkavédelmi törvény Mvt. 87. § 1/A cikkeje tesz említést, sem a Ptk. (Polgári Törvénykönyv), sem a Bit.(Biztosítási Törvény) nem definiálja. Így aztán, a biztosító a szerződési feltételében kell hogy meghatározza a baleset fogalmát, amit a fenti esetben egy hibás ellentmondásos megfogalmazással csúnyán elbaltázott – így járt.

Ha van/volt vitád a biztosítóval, és úgy érzed jogtalanul – vagy éppen nem etikusan - léptek fel veled szemben, oszd meg velünk!

Share Button
Tags: ,

5 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. Alapvetően egyetértek azzal az üzenettel, hogy tessék elolvasni a szerződést. Ezt az időt sokan szeretnék megspórolni. Míg teljesen természetes, hogy egy használt lakás esetében sokszor három szakit is kivisznek a helyszínre, hogy nézze meg, meg gondolkodnak rajta, órákat, napokat töltenek el, míg döntést hoznak, addig az ezt finanszírozó banki hitelszerződést vagy az erre vonatkozó biztosítási szerződést gyakorlatilag csukott szemmel írják alá… Sajnos, ezt a felelőtlen magatartást erősíti az a politikai-hatósági gyakorlat, hogy az ügyfél mindig ártatlan, a gaz szolgáltatók nem tájékoztatták, becsapták. Nem eszközt adnak a kezükbe (hatékony, azaz gyors és költségtakarékos jogérvényesítés), hogy megvédjék magukat, hanem erősítik azt, hogy majd az állam gyámkodik és a hatóságok lecsapnak a gaz nagyokra… A fogyasztó így továbbra is marad gyerek…
    Másik oldalról viszont pont a biztosítás esetében a terméket nem maga a biztosító, hanem tipikusan az ügynöke adja el. Az ügynök az eladásig, és maximum addig érdekelt, amíg jutalékot kap, még hozzá igen magasat. Innentől kezdve nem a tájékoztatás, hosszútávú kapcsolat, hanem a gyors értékesítés (fűt-fát ígérni), egy-két évig még fizesse a biztosítási díjat (a jutalék rendszerétől függően), aztán viszont aztán jöhetne a másik biztosító, új termék, új jutalék. Tekintettel arra, hogy a biztosítási termékek szinte kizárólag ügynökökön keresztül jutnak el az ügyfélig, így aztán a biztosító nem a termékkel, hanem a jutalék mértékével versenyez. Az ügynökhálózat mobilis, annak a termékét adja el, aki magasabb jutalékot fizet. Ehhez jön még az a jogszabályi nonszensz, hogy egy eléréses életbiztosítást bárkinek el lehet adni, miközben egy állampapír eladáshoz a brókercégnek tesztelnie kell az ügyfelét, és meg kell állapítania, hogy a termék megfelel-e az ügyélnek… A biztosítási ügynök viszont nyugodtan megteheti minden kötöttség nélkül… Vajon melyik a kockázatosabba, könnyebben átlátható és érthető befektetés?!
    Tehát amellett, hogy a fogyasztót arra felé kéne terelni, hogy legyen természetes számára az a felelősségvállalás, hogy amikor aláír egy szerződést, akkor elfogadja az abban leírt szabályokat, azt is el kell ismerni, hogy a biztosítás kifejezetten az a piac, ahol nagyon el kéne a világos és egyértelmű tájékoztatással kapcsolatos szabályozás (lásd a jutalékot, lásd, hogy mi a mögöttes termék, mitől függ a hozzam, stb.).

  2. Nem olyan egyszerű az, hogy olvassa el mindenki a szerződést.
    Hallottam már ügynököt olyan szöveggel, hogy a szerződést a biztosító “nem szereti” odaadni aláírás előtt mondjuk egy hétre tanulmányozni, akkor olvashatod először, amikor mész aláírni.
    Emellett a szerződés előszeretettel hivatkozik az ÁSZF-re meg legalább 5 függelékre, amikből az ember magának kell, hogy összevadássza az összes díjtételt (pl.: unit linked biztosítás esetén), mert ugye az ügynökök szerint minden ingyen van, a biztosító abból él, amit a legyek hordanak össze…
    Nekem egyszer PSZÁF-fel kellett fenyegetőznöm, hogy a biztosító kiadja egy biztosításhoz tartozó díjtáblázatát – ami alapján végül elvetettem a biztosítás ötletét, mert kiderült, hogy iszonyú rosszak a feltételek.

  3. Befektetést és biztosítás kombinációjából ritkán sül ki jó. Ha kockázatot akarok kivédeni, kötök biztosítást (a feltételek pontos ismeretében), ha megtakarításom van, akkor befektetési lehetőségek közül választok. Kár a kettőt összmosni, úgysem valószínű, hogy azonos időpontban, azonos futamidőre merül fel a kétféle igény. Bármire szerződök is, semmiképpen nem hallgatok közvetítő, ügynök, bróker, ügyintéző tanácsára, mert jellemzően ugyanazokból a forrásokból tájékozódik, amiből én is megtehetem, viszont általában erősen érdekelt az eladásban.

  4. Ha az ügyfél elolvasná az életbiztosítási szerződést, valószínűleg senki sem kötne életbiztosítást. De ha valaki belemegy abba, hogy lakásán fogad egy biztosítási ügynököt, vagy ha beesik egy biztosítóhoz, hogy szerződést köt akkor már berepült a madárka, úgyis megköti a szerződést olvasatlanul is. És ha valakinek kétsége támadna, az ügynök úgyis elaltatja, hogy van egy türelmi idő (egy hónap?) és ezalatt megszüntetheti a szerződést.

    Nekem öt életbiztosításom volt. Ebből kettőt “kihordtam” – egy 15 évest és egy 10 évest -, elérésig fizettem. Rengeteg problémám volt végig velük, sosem hozták évfordulón az elvárt hozamot, de végigcsináltam. A később kötött másik hármat szép lassan felmondogattam, okulva az első kettőből. Az utolsót múlt hónapban szüntettem meg végleg, miután már évekkel ezelőtt díjmentesítettem, de a kamatadó elkerülése miatt tartottam fenn ezt az egyet, mert kamatadó mentesen lehetett rá eseti befizetéseket elhelyezni. Sajnos az ezévi szja. változások okafogyottá tették az előnyét.

    Azt hiszem, mondanom sem kell összességében nem vettem ki több pénzt az életbiztosításokból, mint amit befizettem. De szépen hozzájárultam néhány ügynök életszínvonalának fenntartásához. Ekkora tapasztalattal kijelenthetem, senki ne kössön hosszú távú életbiztosítást, mert nem a saját céljait szolgálja vele. Ráadásul egy csomó ostoba vitától menekül meg az ügynökökkel (akik az első három évben szívélyesek) és nem tart el másokat.
    Most is állítom, mint más bejegyzéseimben is, a pénz egy takarékszövetkezeti kamatozó betétkönyvben van a legjobb helyen, a tőzsdét és a Forex-et is figyelembe véve. Ha bármikor szükséged van pénzre, büntetlenül hozzá is férhetsz.

  5. A hozzászólásokból számomra az derül ki, hogy leginkább az ügynöki tájékoztatással van a baj. Ezt alá tudom támasztani, jó néhány kollega munkamódszerét volt “szerencsém” tapasztalni.
    Ez a munka sem más mint a többi: az ember etikája tükröződik a tetteiben. Ki ne járt volna már olyan autószerelőnél aki miközben kicserélt egy kütyüt összerondított egy másik valamit? Vagy ki ne találkozott volna vízvezetékszerelővel aki nem takarított fel maga után. stb.-stb.
    A biztosítói rossz tapasztalatok alapvetően rossz emberi kapcsolatokra vezethető vissza. Sajnos senkire sincs ráírva: “én egy hozzáértő becsületes ügynök vagyok!” Ezért marad a szerződés értelmezése.
    Talán egyszer tényleg eljutunk oda, hogy minden családnak legyen egy pénzügyi szakembere, aki igazán otthon van az összes pénzzel kapcsolatos dologban, és a felelősséget is felvállalja, hogy az egyes ajánlatok és a család szükségletei között megtalálja a legmegfelelőbbet.
    Ilyen ma még nincs. Addig amíg a pénzintézet fizeti a jutalékot nem is lesz.

    Solttal vitatkozom! :)
    “senki ne kössön hosszú távú életbiztosítást, mert nem a saját céljait szolgálja vele”
    Ezt valószínűleg azért mondod, mert mindegyiket úgy adták el Neked: ez egy értékálló befektetés. Nos ez nem egészen így van. Bizonyos szabályokat be kell ahhoz tartani, hogy senkinek ne okozzon csalódást a megtakarítás jellegű életbiztosítás. Ennek a hozzászólásnak a keretei túl szűkek ahhoz hogy ezt kifejtsem, de egyszer majd szívesen beszélgetnék Veled erről.
    A megtakarítás jellegű biztosítások az emberek döntő többségének megfelelő hogy némi tőkét halmozzanak fel, viszont egyes ajánlatok között olyan finom különbségek vannak, amelyek, ha a számára nem a megfelelő kostrukciót kapja az ügyfél, inkább problémát jelenthet később, mint hasznot. Az ügynökök olyanokra is rásóznak megtakarítási életbiztit akinek rohadtul nem arra lenne szüksége, de ez most más lapra tartozik.
    Hamarosan írok a unit-linkedekről is, a vegyes életbiztosítás buktatói már megtalálhatók a lapon.

    A poszt azonban a összes biztosítási szerződés értelmezéséről szól, nem csak az életbiztosításokéról (bár kétségtelen ezek a legbonyolultabb termékek)

    Gondoljatok csak bele!
    Tízezrek kötik meg online a kötelező biztosításukat anélkül, hogy pontosan ismernék a biztosító feltételeit. Sokan azt gondolják, mindegy, mert a törvény miatt mindegyik ugyanolyan. Ez egyrészt nem teljesen így van, másrészt pedig az idevonatkozó jogszabályokat sem ismerik általában.
    Úgy is fogalmazhatnék: “teljesen mindegy melyiket kötöm úgyse ismerem és nem is akarom megismerni egyiket sem.”

Szóljon hozzá!