A sátán a patáját reszelgetve azon tűnődött, hogy szabadíthatna még keserűséget a megtakarítók nyakába. Aztán végre kipattant a szarva közül az ördögi szikra…

Így is kezdődhetnének azok a sztorik, amik a 2008-as válság kipattanása óta körüllengik a unit linked biztosításokat. A neten sok blog és komment szapulja ezt a megtakarítási terméket  egyoldalú szemszögből: a költségek felől.
Mik a unit linked, azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások legnagyobb „bűnei”, és –talán ez a legfontosabb – hogy lehet kivédeni a negatív tulajdonságaiból adódó hátrányokat?
Először is két szó a unit linked védelmében, ami szinte minden rosszat felülír az a:

MEGTAKARÍTÁSI KÉNYSZER

Merthogy jön a csekk rendszeresen, és te okosan befizeted…
Az első, 2000-es évek elején kötött befektetési egységekhez kötött szerződések (Generali –Aranyszárny, ING – Univerzal) mostanában jártak el, a Kockazatnelkul.hu látott belőlük többet, és kijelentjük, még nyereség is volt rajtuk a magas költségek ellenére. De a legjobb az volt mindegyikben, hogy hirtelen gazdagabb lett az ügyfél egy-két millióval. Ugyan, ki nem örül ha „váratlanul” nagyobb összeghez jut? Márpedig ez a „meglepetés” nem lett volna a MEGTAKARÍTÁSI KÉNYSZER áldásos hatása nélkül, ebben biztos vagyok, ennyire már ismerjük az átlagos ügyfél attitűdjét.

Szóval, melyek a befektetési alapokkal kombinált megtakarításos életbiztosítások hátrányai és hogy csökkentsük azok hatását?

1)
 MLM cégtől lehetőleg nem vásárolunk “saját márkás” unit linked biztosítást. Ezek általában mindig magasabb költségűek, mint a biztosítók saját termékei (nyilván mert több szinten kell szétosztani a jutalékot). De, honnan ismered fel, hogy egy biztosítási konstrukció MLM-es?

1. Általában az ügynökcég logója rajta van az ajánlati borítón (ettől persze nem biztos még 100%-ra hogy mlm-es)
2. A biztosítási feltételekben, illetve a befektetési alapok elnevezéseiben szerepel vagy utalás van az ügynökcég nevére
3. Többször hallod, hogy a cég kiemelt partnere a biztosítónak, külön kedvezményt kapnak, jobb befektetési alapokat ad nekik a biztosító, nekik speciálisan “fejlesztettek” egy remek terméket , és hasonló fényezések

Fordulj a biztosítóhoz, vagy alkuszon, többes ügynökön keresztüli vásárláskor az adott biztosító saját termékekét részesítsd előnyben.

2)
A kezdeti költség a legdurvább elvonás, ezen kell egy kicsit faragnod, de mégis hogyan?
Nos, ehhez kell, némi következetesség, tehát csak akkor sikeres a dolog, ha szigorú vagy magadhoz, és ördög a tanúja, hogy évenként pl. megtakarítasz mondjuk félmillió forintot, ha esik, ha fúj.

Tehát.

• Ha a szerződésed megengedi az alacsonyabb díjat, akkor kösd meg a kisebb díjjal (ez lesz a kezdeti költség alapja) és egészítsd ki eseti díjjal a szerződésed. (abból nem vonnak kezdeti költséget)
• Arra figyelni kell, hogy szinte minden szerződésnek van egy meghatározott biztosítás/megtakarítás aránya, ami alá nem mehetsz. Pl. hiába lehet az adott szerződés minimum éves díja 150.000, ha igényelsz több milliós haláleseti és baleseti kiegészítőt az alapbiztosítás mellé, és emiatt a minimum díj is megugrik. Ez persze nem baj, de akkor el kell fogadnod, hogy a költség is magasabb lesz. Valamit valamiért.
• Előnyként kell megjelölni az alacsonyabb választott rendszeres díjat abban is, hogy a biztosítók – az ördög tudja miért – magasabb díjat számítanak fel a befektetésnél, mint ha azt eseti díjban raknád be. (a módozatok 70%-nál ez igaz)

Összefoglalva:

1. Döntsd el milyen biztosítási védelemmel kívánod felruházni a szerződésed. (ezekről ne mondj le csak azért, hogy csökkentsd a díjat!)
2. Az biztosítások által meghatározott minimum díjon kösd meg a szerződést.
3. Egészítsd ki az eseti díjjal, az éves díjat
4. Ha nem vagy az az “ördög a tanúja rá” következetes ember, ezt a bekezdést felejtsd is el! (és most légy igazán őszinte magadhoz)

Ezzel viszont számolj:

• Csak az éves díjról kapsz csekket, az eseti díj nem kötelező. Ezért elsikkadhat az évek alatt a megtakarítási célod. Vársz majd mondjuk 3 millióra (10*300.000) és csalódsz, mert sokkal kevesebb pénz került a szerződésedre, mivel csak 150 ezerről jött a csekk és ennyit is fizettél be. Ezért következetesnek kell lenned, minden évben eseti díjat is KELL fizetned!
• A sok biztosítási kiegészítő jelentősen csökkenti a befektetésre fordított összeget, ezért bizonyos igények felett érdemes inkább kockázati életbiztosításban realizálni ezeket. (erről részletesen egy másik posztban majd)

Pontosan mennyi a kezdeti költsége a szerződésednek? Itt találsz útmutatót a kiszámoláshoz

3)
Az ördög azonban nem alszik, és a válságban megcsappant érdeklődés visszaszerzésére kitalálta a bónuszos befektetési egységekhez kötött életbiztosítást. A visszatérítéses termékek azóta is nagyon népszerűek, viszont az ügynökök a magas bónusz lehetőségekkel elfedik sokszor a lényeget. Tudnod kell, ha azt hallod „a szerződés Bónusz tartaléka” akkor az neked ugyanúgy költség az elején ( 15 év alatt 124% bónuszt (Clavis) ezt az elején költségben el is veszik tőled), mint a kezdeti költség. Csak ezt esetleg visszakapod, ha hűséges vagy hosszú távon.

És itt ugorjon be neked az örök igazság:

A MAI PÉNZ MINDIG TÖBBET ÉR A HOLNAPINÁL.
(jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok)

Az se homályosítsa el a tekintetedet, hogy bónuszos termékek jobbára alacsony TKM értékkel szelídítik a fogyasztót, amire te is csettintesz “híjnye de kicsi tékáem, alig látom”, ugyanakkor ezt egy ravasz trükkel érik el, a rögzített indexszel (kötelező éves indexálás), szóval tetszik nem tetszik, minden évben emelkedik valamennyit a rendszeres díj, nem utasíthatod vissza!

Mit tegyél, ha csábos bónuszos befektetéses biztosítást kínálnak?
A bónuszos termék sokszor olyan bonyolult, hogy nem tudsz rajta elmenni elsőre. (Signal) Légy résen, csak azt kajáld meg, amit meg is tudsz emészteni!
Mivel általában a bónusz alapja a kezdeti éves díj, ha csökkented a rendszeres díjat (hogy majd azt kiegészítsd esetivel ahogy az előzőekben felvázoltam) kisebb bónusz visszatérítéssel kell szembenézned. Azt is vedd figyelembe, hogy a bónusz (vagy egy része) ugrik, ha díjat szüneteltetsz, csökkentesz, rész-visszavásárolsz stb.
Ugyanakkor nem feltétlenül jársz rosszul az ilyen biztosítással! Ha te egy következetes, stabil megtakarító vagy, jobban jársz, mint a sima unit linkeddel.

Bónuszos terméket akkor válassz tehát ha:

1. Elolvastad és megértetted a biztosítási feltételeket, különös tekintettel a bónusz kifizetés részre.
2. A vállalt rendszeres díjat BIZTOSAN tudod fizetni (indexálással együtt is) úgy görbülj meg
3. Min. 15-20 éves megtakarítási időben gondolkozol, és az ördög sem tántorít el a hosszú távtól

Minden egyéb esetben jobb (legalábbis biztonságosabb) a normál unit linked.

Amikor csak és kizárólag a költségoldaláról vizsgálod az ajánlatot, jusson eszedbe, hogy ingyen senki sem dolgozik. Ne sajnáld a korrekt tájékoztatásért, a gyümölcsöző hosszú távú tanácsadásért a kezdeti költséget amit – ha végigviszed a szerződésed – szinte meg se érzel, ugyanakkor a megtakarításod eredménye biztos, hogy örömet fog okozni!

4)
Ha befektetést keresel és nem pedig megtakarítást (remélem vágod mi a különbség közöttük) akkor ne biztosításba rakd a pénzed. Ha mégis a biztosítóhoz fordulsz (mert ennek is vannak előnyei kétségtelen), EGYSZERI DÍJAS unit linked szerződést válassz! Ennek a költsége majdnem ugyanolyan alacsony mint a pénzintézeti befektetési terméknek, számlának, tehát elenyésző.

5)
Kérj több ajánlatot!
Ha rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítást szeretnél valamely megtakarítási céllal kötni, kérj több ajánlatot, és a termék speciális tulajdonságain felül vesd össze a kondíciós listákat! (kezdeti költség kiszámítása ITT) Ha a tanácsadó csak egy biztosítóval áll kapcsolatban, akkor kérd meg, hogy mutassa be a biztosító többi unit linked termékét is! Szinte minden biztosítónak vannak nagyon kedvező költségszerkezetű megtakarításai csak ezek nem fognak szembejönni veled az utcán maguktól.

6)
A befektetési portfólió megválasztására fordíts különös gondot!
Az első 2-3 évben felhalmozott díjakból vonják a kezdeti költséget. Amennyiben meggondolod magadat a futamidő alatt és visszavásárolod a szerződést, a még hátralévő, addig le nem vont költségeket azonnal érvényesítik, és levonják a szerződésed értékéből, te meg csak pislogsz, hova lett hirtelen annyi pénz? Ezt ugyan nem tudod kivédeni, viszont csökkentheted a negatív hatást azzal, hogy az első évek befizetéseit kötvényalapba rakod csak. Így biztos lehetsz benne, hogy legalább ezen időszak díjai nem lesznek kitéve a részvénypiac hektikusságának. (mert képzeld el, hogy nem elég, hogy a pénzed felét nem látod (költségek), de még a fele is csak a felét érné pl. egy újabb válság miatt)
A többi év befizetéseire pedig tartsd azt a szabályt, hogy a teljes portfólió max 60% legyen részvényalap, a maradék 40% mindig alacsony kockázatú (de ne pénzpiaci -a pénzpiaci alapot csak átmenetileg válaszd) befektetési eszközalap legyen.

Hamarosan folytatom azzal, hogy mely élethelyzetekben előnyös befektetéshez kötött életbiztosítást kötni más pénzügyi termékekhez képest.