Megjegyzések: Kockázat nélkül

Miért buknak el az emberek… I. rész - A takarékbetét: megjegyzés (svik)

svik — Thu, 19 Aug 2010 23:59:38 +0000

Köszönöm! Kötvényekre nincs BEVA,OBA?A vállalat felszámolásából nyerhető vissza a betét?
A tőzsdén levő betéteken van bíztosítás? http://www.vg.hu/…/pszaf-megtevesztette-ugyfeleit-a-quaestor-312023
T:V

Miért buknak el az emberek… I. rész - A takarékbetét: megjegyzés (kockazatnelkul)

kockazatnelkul — Wed, 18 Aug 2010 09:54:50 +0000

Kedves svik! A kérdésében benne van a válasz! Feltételezem a Questor kötvényhozamaira gondolt…. Nos, ezek a kötvények vállalati kötvények, nem hagyományos betétek. A vállalati kötvényt vmely cég a forrásigénye fedezésére bocsát ki. Ha Ön megvásárol egy vállalati kötvényt, akkor az adott cégnek ad kölcsönt. Tehát több mindent kell megfontolni az ilyen típusú értékpapírok megvásárlásánál, pl. vállalja-e az adott cég üzleti kockázatát? A vállalati kötvény hozamok pont ezt a kockázati felárat tartalmazzák, ezért kecsegtetnek általában az államkötvényekénél magasabb haszonnal. Egy kockázatmentes befektetési felsorolásból talán ezért maradnak ki az ilyen típusú értékpapírok.

Tudomásom szerint nincs gond a Quaestorral. Forrást többféleképpen szerezhet egy vállalat: banki kölcsön, vállalati kötvény, részvény kibocsátás által. Minden cég maga dönti el, melyik számára a kifizetődő. Magyarországon ugyan több vállalatnak is forognak a piacon a vállalati kötvényei, mégsem annyira általános ez a forrás szerzési forma, mint a nálunk kapitalistább államokban.

Miért buknak el az emberek… I. rész - A takarékbetét: megjegyzés (svik)

svik — Wed, 18 Aug 2010 09:10:06 +0000

Üdv! A Quaestor magas hozamairól nem esett(esik) szó.A bankok kamatai összesítéseiben sem említik meg.Miért?Gond van a céggel?http://ingatlan.net/magazin/2010/08/melyik-bank-fizeti-a-legtobb-kamatot-megmutatjuk/

Válaszát köszönöm!V

Falunapi vigasságok a tőzsdén: megjegyzés (Szotino)

Szotino — Thu, 05 Aug 2010 10:27:25 +0000

Jó a cikk
Tetszik egy kicsit

Al Capone is ezt ajánlaná: megjegyzés (solt)

solt — Sat, 31 Jul 2010 12:34:57 +0000

Tisztelt Ziegler Úr!
Köszönöm kiegészítését a TBSZ-el kapcsolatosan. Néhány hasznos kiegészítést tartalmaz, pl. “ahol egyáltalán nincs a TBSZ számlához kapcsolódó külön díj”.

Eddig féltucatnyi TBSZ-hez hasonló konstrukciójú számlában volt már megtakarításom, nem hiszem, hogy valamit nem jól értelmeztem a működésében. Arra gondoltam például, hogy az is éppen elég retorzió már, hogy néhány évig gondozta a befektetését, nyilvánvalóan költsége is volt vele, tájékozódott, utánajárt, mégis megfizeti részkivét esetén a 10-20%-os kamat, ill. nyereségadót.(Ha volt esetleg nyeresége!) Mert nem olyan egyszerű ám 3-5 évig mindig nyereséges döntést hozni egy befektetésnél. Egy takarékszövetkezeti betétkönyv pedig 2 millió betét felett 7,1% kamatot ad már az első évben is, lekötés nélkül. Természetesen ebből minden esetben meg kell fizetni a 20% kamatadót. De semmi feszültsége, semmi költsége nincsen. Én továbbra is csak egy hosszú távra szóló betétgyűjtési akciónak látom a TBSZ-t a bankok részéről.

“De aki a TBSZ kategóriában szeret versenyezni, annak kedves hazai pálya lehet a TBSZ számla.”
Mégegyszer köszönöm a tájékoztatást. Tisztelettel.

Kis gall falu az egész Kárpát-medence: megjegyzés (Rafi)

Rafi — Thu, 29 Jul 2010 08:03:21 +0000

Üdv!
Ma találkoztam először ezzel az oldallal és nagyon tetszik az efajta vicces de mégis információkat tartalmazó stílus.
Csak így tovább.:-)

Bankkártyával külföldre: megjegyzés (kockazatnelkul)

kockazatnelkul — Mon, 26 Jul 2010 14:50:20 +0000

Az elfelejtettem a cikkhez írni, hogy írjátok rá nyugodtan a bankkártyára (és esetleg még valami egyéb biztonságosabb helyre pl. ahol azt a telszámot tárolod ahol a kártyát tilthatod le) az asszisztancia telefonszámát, ahol magyarul fogadják a hívásodat. Bármi problémátok akad külföldön először az ügyfélszolgálatot hívjátok és tőlük kérjetek infót mit tegyetek!

A Citibankot valóban kihagytam, de még egy sor más pénzintézetet. A nagyobb fiókhálózatú bankokra koncentráltam.

A kártyatársaságoktól (kibocsátó) függ, hogy melyik kártyatípust hol fogadják el, nem a bankodtól. (az üzlet ajtaján, vagy a pénztárnál matrica szokta jelezni) Arra azonban érdemes figyelni, hogy pl. egy Mastercarddal Szöulban vásárolsz, akkor számolj egy forint-dollár-won konverzióval amivel sokat lehet bukni, hisz 2 deviza keresztárfolyamától is függ, mibe fog fájni neked a vásárlás.
A kártyával történő vásárlásra ezért készülj fel még idehaza, mint ahogy már a hozzászólásokból is kitűnik, tájékozódj a bankod eladási devizaárfolyamáról. Amennyiben rendelkezel deviza alszámlával is, és nem akarsz reckírozni a külföldi tartótkodásod alatt bekövetkező újabb forint gyengülés miatt, akkor kérd meg utazás előtt a bankod, hogy az alszámládat terhelje bankkártyahasználatkor, így nem kell számolnod konverzióval (vagy legfeljebb csak 1-el)

Bankkártyával külföldre: megjegyzés (PV)

PV — Mon, 26 Jul 2010 08:41:35 +0000

Külföldi vásárlásnál az nem számít, hogy a kártyát melyik bank bocsátotta ki, melyik országban vagyunk, az elfogadó kivel van szerződésben, stb? Épp múltkor néztem valahol a bankkártya feltételeket, és meglepődtem, hogy csak annyi van odaírva, hogy ingyenes a vásárlás a külföldön is, minden további nélkül. Ez minden esetben, minden országban igaz, vagy vannak buktatók?

Egyébként köszönet a cikkért, azt hiszem sokaknak hasznos

Al Capone is ezt ajánlaná: megjegyzés (Ziegler Mátyás)

Ziegler Mátyás — Mon, 26 Jul 2010 07:24:53 +0000

Tisztelt Solt,
nekem úgy tűnik teljesen még sincs tisztában a TBSZ adta lehetőségekkel, picit mintha figyelmetlenül olvasta volna el a TBSZ-szel kapcsolatos tájékoztatásokat, illetve a cikket. Amit Ön mond, hogy az adott bank betétjét lehet csak venni, az maximum a betéti fajta TBSZ számlára vonatkozik. Az értékpapír fajtájú TBSZ számlára ( ilyet is lehet bankban nyitni, csak nem propagálják, hagy fogyjon a betét) minden forint alapú befektetési termék elhelyezhető( tehát bármilyen cég befektetési alapja is, ha megveszik Önnek), sőt a forint elszámolású határidős árutőzsdei termékek is. Az sem igaz, hogy több cég több számlavezetési díj. Ha érdekli, tudok olyan pénzintézetet mondani, ahol egyáltalán nincs a TBSZ számlához kapcsolódó külön díj. Valamint téves az információja a retorzióval kapcsolatban, mivel ha valaki a megtakarítási időn belül veszi fel a pénzt, maximun a normál adó szerinti 20 % árfolyam-, illetve kamatadót kell megfizetnie. Semmi mást.
A garanciával kapcsolatban pedig a figyelmébe ajánlom:
Állampapírok: teljeskörű állami garancia a befektetett összegre(esetleg PIGS országbeli kötvénynél talán mostanában ez nem annyira erős, de azok ugye nem forint alapúak), OBA: 50.000 euróig a befektetett tőke garantált, BEVA: 20.000 euróig a befektetett összeg garantált ( 1.000.000 Ft-ig 100 %, a 20.000 euró és az 1.000.000 Ft közötti érték 90 %-a ) Valamint kérhet a Keler-ben nevesített értékpapír zárolást is minden Keler képes értékpapírra, ami teljesen bebiztosítja a befektetését.

Tisztelettel, Ziegler Mátyás

Bankkártyával külföldre: megjegyzés (Walaki)

Walaki — Mon, 26 Jul 2010 07:19:50 +0000

Bankja válogatja. A Citibank például arcpiritó devizaárfolyamokkal dolgozik, amelyek gyakran sokkal rosszabbak a valutaárfolyamnál is. Egyszerűen Citis kártyával nem éri meg külföldön költeni.