Így adózik a biztosítás 2010-től

2010 jan 26th | Írta: | Tartalom témája: Adózás, Középpontban

Megszűnt az életbiztosítások adómentessége! Mielőtt elöntene a pánik miután az adózott jövedelmedből már jó párszázezer forintot betoltál a kötvényedre abban a hitben, hogy ott adómentes helyen a pénzed, és most az is sarcolva lesz, sietve jelzem, a jogszabályváltozás nem azt jelenti, hogy a biztosításodból szerzett minden egyes forint után adóznod kell, hanem bizonyos esetekben – pl. a maradékjogokból adódó lehetőségeid kihasználása esetén, mint mondjuk a szerződés részleges visszavásárlása – korlátozva/szabályozva lett az így megszerzett jövedelem adómentessége. Ha még emlékszel 2006.09.01 volt a dátuma a 20%-os kamatadó bevezetésének. Ezen dátum előtt sokan menekítették a pénzüket unit linked konstrukcióba, akkor még úgy tudtuk, hogy így megmenekülünk az adó elől, ami leginkább az eseti számlákat érintette. Most ennek vége, a törvény egy kalap alá vonja az összes biztosítást függetlenül a keltezésétől.

Tessék szépen végigolvasni, a www.kockazatnelkul.hu elmagyarázza neked mi is áll a jogszabályban!

Két fontos fogalmat tisztázzunk rögtön az elején, mert ezekre szükséged lesz a megértéshez:
Mi a biztosítás „díjtartaléka”?

A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító későbbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg.
1. évben befizettet díj + 2. évben befizetett díj + 3…. stb.= díjtartalék
(1. évben befizettet díj- biztosítói költségek) + (2. évben befizetett díj – biztosítói költségek) + 3…. stb.= díjtartalék
A biztosítói költségek: kockázati díj, adminisztrációs díj, nyereség, jutalék stb.
Tehát soha nem fog egyezni a díjtartalék a befizetési csekkjeid összegével
Mi a „maradékjog”?

Az ügyfél szempontjából nézve, a biztosítónak a díjtartalékkal való elszámolási kötelezettsége.
Milyen maradékjogok vannak?
- kötvénykölcsön – egy évnél nem hosszabb időre felvett díjtartalék egy része, melyet vissza kell kamatokkal növelten fizetni
- díjmentes leszállítás – a díjtartalék alapján a biztosító a folyamatos díjfizetésű szerződést egyösszegű szerződésre alakít át, így nem történik kifizetés, a biztosítás egy leszállított értékkel megmarad.
- visszavásárlás – a díjtartalék 75-85% kifizetése, ezzel a szerződés megszűnik.

Nézzük az Szja 65.§-ának váltzásait!
Továbbra is adómentes biztosítási szolgáltatás: halál, baleset, betegség bekövetkezése esetén kifizetett biztosítói díjak. (a kórházi napidíj az már nem, de eddig sem volt az!)
 Nem adómentes viszont az olyan szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek a díját a magánszemély költségként elszámolta!
 Nem adómentes továbbá a nyugdíjbiztosítás 3. fordulónapját követő nyugdíj-szolgáltatás.

Az életbiztosítások esetében – a mentes szolgáltatások kivételével – a biztosítótól kapott pénz (pl. amikor a szerződés lejár és kifizetésre kerül a díjtartalék) a kamatjövedelem szabályai szerint adózik. Magyarán csak a nyereség után számítódik fel a 20% adó, viszont itt is vannak könnyítések, csak győzd végigolvasni!

Először nézzük mi adózik.

Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díjakat.
Tehát. Ha te mondjuk a gyerekednek rakosgatod a pénzt egy biztosításba, hogy mire felnő legyen miből az egyetemre mennie, akkor a biztosítás lejáratakor az a rész a kamatjövedelem, amely az évek alatt befizetett díjak összegét meghaladja.

 

Mi van, ha nem vársz a szerződés lejártáig és a maradékjogoddal élve, pénzt vonsz ki a szerződésedből?
Amennyiben a magánszemély a maradékjogával élve a szerződésből pénzt von ki, adóköteles jövedelemnek a kivont díjtartalék a kivonás előtti díjtartalékhoz arányosított részét kell tekinteni.

Persze itt is kivétel az, ha a befizetett díjakat a magánszemély (vagy a javára más magánszemély) költségként elszámolta, úgy azon díjakat nem lehet a díjtartalékból levonni, tehát az kamatjövedelemként adózik.

Mi van akkor, ha részedre a munkáltató (tehát nem magánszemély) fizeti a díjakat, de lehetőséged van a szerződés átdolgozására oly módon, hogy a szerződő helyére belépve kivond a díjtartalékot? Ebben az esetben csak akkor van lehetőséged kamatjövedelem szabályai szerint adózni (illetve mentességet élvezni), amennyiben a szerződés módosításakor (de legkésőbb a díjtartalék felvételéig) a biztosítás után az egyéb jövedelemre vonatkozó Szja 28.§ -a szerinti adómértéket bevallottad és megfizetted.

A kamatjövedelem adózása.

A nyereséged 20%-al adózik. Viszont vannak könnyítések:
- a) a hozam 5 év után feleződik, 10 év után nem adózik, ha a pénzkivonás mértéke 100%, azaz megszűnteted a kötvényed. Magyarán. 5 év után 10% az adó mértéke az elért hozamon, 10 év után 0%.
- b) ha a szerződés a pénzkivonással nem szűnik meg, akkor a hozam 4 év után feleződik, és 6 év után nem adózik amennyiben a kivonás a kivonást megelőző 4 illetve 6 évnél régebben felhalmozódott díjtartalék terhére történik. Ez a szabály, ha megfigyeled, pontosan a tartós befektetési szerződéssel megegyezik!
Példa.
2006 májusban kötöttél egy unit linked életbiztosítást, melyre induláskor 1 millió forint eseti díjat tettél. 2008 júniusban újabb 1 millióval növelted az eseti befektetésed. Az eseti díjakat mikor tudod adómentesek kivonni a biztosításodból? Tételezzük fel, hogy 100-100 ezer forint nyereség van egyenként az eseti díjas befektetésen és az egyszerűség kedvéért ez már nem változik a jövőben..
 Az első befizetésed 2010 májusban (évfordulót követő) tudod kedvezményes 10%-os adóval felvenni, 2012 májusban pedig 0% adóval. Ha mind a 2 milliót + nyereséget szeretnéd felvenni 2010 májusban akkor az adó mértéke 30.000 Ft, azaz 2.170.000 Ft-ot kapsz kézhez. Ha ezen felül a szerződésedet teljes egészében vissza akarod vásárolni, akkor viszont, mivel az a) pontban foglaltak lesznek érvényesek, így mind a 2 milla után 20%-al adózol.

Összegezve: a változás lényegében a 2006. szeptember 1 előtt kötött unit linked életbiztosításokat érinti hátrányosan, eddig ugyanis ezeket mint „kamatadómentes” befektetéseket tartottuk számon. A változás harmonizálta a biztosítói kifizetéseket a TBSZ (tartós befektetési szerződés) – adózási szisztémájának megfelelően.

Teljes törvényt itt találod: http://www.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/0522A22CCE7FE6A6C12573B800352911?OpenDocument

Ha hasznosnak ítéled a cikkünket, küldd tovább az ismerőseidnek a linket: http://www.kockazatnelkul.hu/igy-adozik-a-biztositas-2010-tol

Share Button
Tags:

5 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. Már csak a deviza alapú UL-eknek van értelme (a TBSZ csak forint alapú befektetésekre vonatkozik). Az SZJA módosítása miatt már a 2006.09.01 előtt kötött forint alapú UL-ek is elveszítették a vonzerejüket. A TBSZ-en keresztül rengeteg befektetési alap közül lehet választani kedvezőbb költségekkel. Lásd Hozamplaza.

  2. Én kérdezni szeretnék… Aki tudja a választ, kérem , írjon.
    Az életbiztosításomra kezdettől nem igényeltem adóvisszatérítést, arra gondolva, hogy esetleg előbb megszüntetem, mint 10 év, másrészt úgy gondoltam, ha nem kérek visszatérítést, akkor adóznom sem kell.
    Előre is köszönöm a korrekt választ!

  3. Kedves Gyöngy49, az adódási szabályokat a parlament hozza, és ez évről évre változhat. Magyarán felesleges spekulálni előre :)
    Érdemes lett volna kihasználni a kedvezményt, ne feledje, amit adnak azt el kell fogadni! :))

    A biztosítások kamatjövedelemként adóznak ezután, ennek pedig nincs köze a személyi jövedelemadóhoz. 10 év után adómentes a biztosítás! Kérem olvassa el megint a cikket!

  4. Tehát ha jól értem, akkor nem érdemes 10 év előtt felvenni az életbiztosításra befizetett pénzt.
    Életbiztosítás adókedvezménye is megszűnt 2010. jan.1.-től?

  5. Valóban nem érdemes felvenni 10 év előtt a kamatadó miatt. Az életbiztosítások visszavásárlásánál a másik szempontot is érdemes vizsgálni: a biztonság elvesztését. Tehát a kettőt együtt kell mérlegelni 10 év után is :)
    2010-től nem lehet adókedvezményt igénybevenni, viszont a tavalyi év után még igen, azaz abban az adóbevallásban melyet most fog majd beadni még szerepelhet a tavalyi 30% -os adókedvezmény

Szóljon hozzá!