Miért buknak el az emberek… I. rész – A takarékbetét

2010 márc 12th | Írta: | Tartalom témája: Hozam? Hozzad!

A GFK csoport 2009-es felmérése szerint a magyarok 91%-a biztonságos befektetést választana, és egy esetleg ajándékba kapott 50.000 eurót bankbetétbe tenné minden ötödik megkérdezett.  Mondhatni tradicionális népszerűsége van itthon a takarékbetéteknek, ezért lett az első szereplője a ”Miért bunkak el… “sorozatunknak.
A takarékbetétről lehet, nem sok újdonságot fogsz hallani tőlem, ez egy végtelen egyszerű pénzkezelési forma, sok tanulságos sztorit nem igen lehet felhozni vele példaképpen. Bár meg kell mondjam, hogy a “primitívsége” ellenére sokaknak mégis gondodt okoz a pénz elhelyezésének, lekötésének ezen módja, elég csak szétnézni az internetes fórumok problémafelvetései között…
Később, a sorozatunk többi témájában valószínűleg nagyobb eséllyel tudok olyan dolgokat mutatni, amelyek nem annyira nyilvánvalóak az átlagos pénügyi ismeretekkel rendelkezők számára.
 
A mostani bejegyzésem végigolvasását ettől függetlenül azoknak is javaslom, akik úgy érzik, tisztában vannak a betétekkel kapcsolatos dolgokkal, hátha tudok nekik is valami újat mondani.
Például itt van máris egy:
Tudtad-e, hogy ha 150.000 Ft -nál nagyobb összeget adsz örökbe, teszem fel, amikor gyermeked lakásvásárlásához némi tőkével hozzájárulsz, akkor az átadott összeg ajándékozási illetékköteles? Viszont van egy törvényes kiskapu: a takarékbetét(könyv) átadása. A bankszámlára utalt pénz (magánszemélytől magánszemélynek) takarékbetét átadásnak minősül. A takarékbetét ajándékozása egyenes ági rokonságban illetékmentes. Tehát ha gyermekedet egy nagyobb összeggel támogatod, akkor azt ilyen formán tegyed, így még egy esetleges vagyonosodási vizsgálaton sem hozod kellemetlen helyzetbe. Az így ajándékozott pénzt be kell jelenteni az Apehnak, amely az illetékmentességről igazolást állít ki. Bővebben itt!

A bankbetétek valamilyen bankszámla mellett vehetők igénybe (van ritka kivétel, hogy nem kell nyitni hozzá) ezért a számlához társult előnyöket is használd ki maximáisan! Ilyen lehet például, hogy a bankártya mellé, pénzintézettől függően, többféle személybiztosítási elem is jár, illetve alacsony összeggel bővíthető, így akár, megspórolhatsz egyéb jelentős balesetbiztosítási és utasbiztosítási díjakat amelyekért egyébként külön fizetsz az év során. A bank és a számlacsomag kiválasztásáról majd egy későbbi alkalommal lesz szó.

A (bank)betét biztonságos, likvid (bármikor hozzáférhető), kockázatmentes és egyszerű.
Biztonságos mert az Országos Betétbiztosítási Alap 50.000 eurónak megfelelő forintig hitelintézetenként és személyenként helyt áll meghatározott esetekben. Erről (OBA-ról) itt olvashatsz többet. Fontos a betét fogalma (lásd lent) mert egyéb banki termékre már nem vonatkozik az OBA!
Kockázatmentes, mert ( a tőke és) a kamatláb garantált és előre meghatározott, tehát kiszámítható.
Likvid, még a lekötött betétet is fel lehet törni, max a kamatot bukod.
Egyszerű, mert … na ezt azt hiszem nem magyarázom agyon…

Mi a baj mégis a betéttel? Miért buknak vele kisebb-nagyobb összegeket az emberek?

Először is azért, mert a legtobben lusták utánaszámolni egy-egy ajánlatnak. Pedig a kamat számítás nem egyetemi feladat, a poszt második fele főleg erről szól.
Sőt, van, hogy több százezer forint hever a számlán lekötetlenül, felhasználási cél nélkül - na ez a legnagyobb vétek.
Másodszor azért, mert sokan befektetésnek használják, pedig arra kevésbé alkalmas. Több éven keresztül betétben tartani egy nagyobb összeget egyszerűen ostobaság. Aki TBSZ-n (tartós befektetési számla) gondolkodik, az a lekötött betétet felejtse el! Elmagyarázom miért.
A betétben olyan forrást célszerű elhelyezni, mely az életszínvonalodnak megfelelő, előre ismert rövidtávú, és az esetlegesen váratlanul felmerülő kiadások fedezésére szolgál. (Ilyenek lehetnek: gyerek osztálykirándulása, kihízott télikabát pótlása, autójavítás, új öltöny vásárlása valami sznob rendezényre, valuta költőpénz váltása, nagylányod sms szavazása a megasztár kedvencrére stb.) A többi pénzt más formában helyezd el! A legtöbben, mivel úgy vélik a pénzzel való foglalatosság nem nagyon fér bele az idejükbe, olyan pénzeket is betétben tartanak, amelyek kis odafigyeléssel ideálisabb hozam eredményekkel is dolgozhatna. Érdekes, hogy ugyan mindenki szereti a pénzt, de a legtöbben nem szeretnek vele foglalkozni. A kérdés, hogy az aranyat tojó tyúk gondozására vajon rászánnák-e az időt, vagy az is a ridegtartáson döglődne a sáros udvaron? :)

A harmadik pedig, hogy egy lekötött betét kedvező kamatperiódusa nem feltétlenül ismétlődik a lejárat után. Tehát nem elég egyszer elhatározni egy lekötést, annak lejárta után felül kell vizsgálni a megújítását. Ha a lekötési időt követően nem gondoskodsz a pénzed újrabefektetéséről, akkor hetek hónapok telhetnek el úgy, hogy az infláció emészti a vagyonod.

A betétnek is van kockázata (az előbb még azt mondtam hogy nincs, he-he) mégpedig az elértéktelenedés. A kamatláb az inflációs rátával versenyzik, tehát a bankbetétünk legnagyobb ellensége a pénzromlás. A pénzromlás nem akkora ugyan mint ha az íróasztal fiókban őrizgetnéd a bankókat, de így is jelentős lehet.
Ahhoz, hogy megérsd a betét kockázatát, először arra a kérdésre válaszolj, hogy szerinted egy mai 100.000 Ft azonos értékű-e egy holnapi 100.000 forinttal? Úgy is feltehetném a kérdést: melyiket választod, ma kapsz tőlem 100.000 forintot, vagy elég ha egy hónap múlva adom oda?
Biztos vagyok benne, az előbbit választanád, azzal az indokkal, hogy az azonnali pénzt azonnal el is tudod költeni, és igazad van!
A második esetet csak akkor választanád, ha abból neked nyereséged származna, ha olyan plusz forintokat szereznél, amelyeket többletköltekezésre fordíthatnál.
Tehát van egyszer az, hogy a mai pénztöbbet ér a holnapinál, mivel azonnal fogysztásra költhető. Ezt még tetézem azzal, hogy kijelentem a holnapi pénzedért kevesebbet is tudsz vásárolni, mert közben mondjuk emelkednek az árak. Ekkor már úgy fogsz gondolkodni (legalábbis remélem), hogy csak akkor mondasz le a 100.000 forint mai elköltéséről, ha egyrészről megkapod a pénzromlás különbözetét (hogy annyit tudj a pénzen vásárolni, mint amennyit azonnal tudtál volna), és másrészről megkapod a prémiumot is amiért lemondtál a pénzed azonnali felhasználásról.

jelenlegi pénz < jövőbeni pénz / infláció   …. reálérték nő, tehát gazdagodunk
jelenlegi pénz = jövőbeni pénz / infláció   …. reálérték azonos, nem változik anyagi helyzetünk
jelenlegi pénz > jövőbeni pénz / infláció   …. reálérték csökken, szegényedünk

Ha egy 100.000 Ft-os betét, mondjuk évi 4% kamatláb mellett tengődik egész évben egy bankszámlán, ugyanakkor az adott évben 4% volt az infláció akkor az eredmény:
tőke*((1+kamatláb)-kamatadó)*(1/1+inflációs ráta)
a “befektetésünk” reál eredménye 99.231 Ft lesz az év végére, azaz 769 forintot még hozzá kell raknunk, hogy ugyanannyit tudjunk vásárolni, mint a betét elhelyezésének időpontjában vásároltunk volna, és akkor hol van még az a prémium amiért egy kerek évig lemondtunk a 100.000 forint elköltéséről?

Nyilván a fenti példa csak a leglustább gondolkodókkal fordul elő, a józanabbak optimálisan kötik le rendszeresen a szabad forrásukat, de ők egy másik csapdahelyzettel találják magukat szembe: az adott kamat mellett hosszabb, vagy rövidebb időszakra érdemes lekötni a tőkét? A betéti kamatlábak mértéke az utóbbi időben elég hektikus pályán mozgott, a betételhelyezőnek örök dilemma, hogy vajon a jövőben növekedni, vagy csökkenni fognak a kamatlábak? Ez két dologtól függ nagyjából: a jegybanki alapkamat változásától, és a bankok forrásigényétől. Mindezek pedig a gazdaság állapotától.
Tavaly, amikor 9-12%-os éves kamatlábakkal csalogatták a bankok a pénzünket, az egyéb piaci körülményeket is figyelembevéve, a bankbetét kifejezetten jó választás volt. A betétes akkor gondolkozott helyesen, amikor a tavaszi bankmentések bejelentése után, olyan helyet keresett a pénzének (kockázatmentesen), ahol a magas kamatlábat hosszú lekötési idő mellet adták, ugyanis számítani lehetett arra, hogy a hitelezés elősegítésére a jegybank enyhít a kamaton, idővel megszűnnek a magas betéti kamatlábak.

Azt is érdemes mérlegelni lekötéskor, hogy vajon nem kedvezőbb-e a rövidebb lekötést inkább többször megsimételni, mint az egy hosszabbat választani?
két ajánlat közül, vajon melyik a kedvezőbb, ha arra számítunk, hogy a kamatok idővel csökkennek?
“A” ajánlat 10% kamatláb 6 hó lekötési idő
“B” ajánlat 11% kamatláb 3 hó lekötési idő, aztán újabb 3 hóra lekötni az aktuális ajánlat szerint
Várakozásunk az, hogy jelentősen csökken a kamatláb negyedév múlva, de nem tudjuk mennyire. Melyiket válasszuk? (most eltekintettem a kamatadótól)
“A” eset 6*(10/12)% azaz 5% -nyi kamatot fizet
“B” eset 3*(11/12)% = 2,75% kamat, majd ezt a következő negyedévben legalább 1,05/1,0275 = 2,189%-al azaz éves 7,3% -os lekötésnél magasabb kamatlábbal tudjuk űberelni az “A” esetet. (ugyanis 3 hónap után tőkésítve van a kamat is) Tehát a B eset csak akkor térül meg, ha 7,3%-nál magasabb ajánlatot kapunk a 2. negyedéves időszakra.

Igen ám, de :)
Van egy másik szabály is: egy biztos kamat, mindig többet ér egy bizonytalannál. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor az “A” eset ér többet, hisz a “B” esetén már kockáztatunk (hogy vajon lesz-e 3 hónap múlva 7,3%-osnál jobb lekötési lehetőség?) Ez az újrabefektetés dilemája.
Remélem már sikerült mindenkit összezavarnom!

Érdemes-e 1%-os kamatláb különbségért más bankba átvinni a pénzt?
Én a kényelmesebb fajta vagyok, nekem nehezen lehet megmagyarázni, hogy egy 3 hónapos lekötés esetén (kamatláb*3/12)% azaz éves 25 ezrelék különbségért sorbaálljak és nyissak egy újabb bankban egy másik számlát…
A hirdetéseken szembeszökő 2-3 százalék különbség az ajánlatok között, csakhogy ez éves kamatláb, amit tessék már elosztani 12-vel és felszorozni annyi hónappal amennyire a betétet le kívánod kötni! Ezt szemelőtt tartva mérlegelj!
Példa:
Tőke: 1.000.000
Lekötési idő: 3 hó
“A” Bank kínálata 8%
“B” Bank kínálata 6%
“A” esetében a hasznunk kamatadó megfizetése után 16.000 Ft, “B” esetében 12.000 Ft.
Mindenki döntse el a példa szerint, megér-e milliónként 4000-ért rohangálni…

A legtöbb amit tanácsolni tudok a betéttel kapcsolatban: csinálj negyedévenként egy pénzügyi tervet, elemezd a várható kiadásaid, a szabad pénzeidet az inflációt meghaladó eszközökbe csoportosítsd, a bankbetétet főleg a likviditása miatt használd! Szánj időt a pénzedre!
Van kérdés?
—————————————————————————————

Betétnek minősül a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is, valamint 2003. január 1-től vásárolt, bank által kibocsátott letéti jegy és kötvény.

Ha hasznosnak találod a cikket, küldd el a barátodnak is!
http://www.kockazatnelkul.hu/miert-buknak-e…a-takarekbetetmiert-buknak-el-az-emberek-i-resz-a-takarekbetet

Share Button
Tags: , ,

10 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. Úgy gondolom, hogy a GfK kutatás linkelése, vagy főbb eredményeinek ismertetése nélkül nem olyan hiteles ez a cikk.

  2. Kedves Dániel, én meg úgy gondolom a GFK főbb eredményeinek ismertetése nélkül is hiteles a cikk, ugyanis nagyonnemsemennyireegyáltalánnem róluk szól, hanem a betétekről, a kamatokról, és a pénzügyi tervezésről. De a békesség kedvéért :)) íme a link: http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090714_h.pdf

  3. megér-e milliónként 4000-ért rohangálni? egyik ismerosom 150 millat kot le, az havi 600ezer kulonbseg. Neki megeri.

  4. 2-3 % kulonbseg. Hat igen, de ennyi a kulonbseg a betet: 6,7% es a reszvenyalap: 10% hozama kozott is. Akkor azert sem eri meg rohangalni, foleg nem kockaztatni a toket.

  5. Tibi, igazad van, csakhogy a betétnek nem a részvényalap az alternatívája, a kockázat miatt, hanem kincstárjegy, államkötvény esetleg pénzpiaci alap. A némi kockázatvállalóbbak pedig jó kis vállalati kötvények közt válogathantak.
    A múlt év extrém jó volt a bankok forrás éhségének köszönhetően, nem mindig lesz így. Az áltlagemberek nem hatalmas vagyonokat mozgatnak bankok között.
    Ha már a múlt év szóba került, pontosítsunk: a részvényalap és a betét között nem 2-3% volt a különbség.
    150 milla bankbetétben? Hm. Ennyi pénzből már nagyon szép, ideális kockázatmentes portfoliót is össze lehet állítani kockázatmentes eszközökből…

  6. Nem emelted ki a cikkben hangsúlyosan a kamatozó takarékbetétkönyveket. Ehhez ajánlom a magyar takarékszövetkezeteket.
    Takarékbetétkönyvben elhelyezve a pénzedet nem kell állandó költségekkel járó számlát nyitnod, amelyek el is viszik a hozamot. Ezért kár is ilyennel foglalkozni. A kamatos kamat a világ legnagyobb csodája! Meghaladja az inflációt már néhány év után.

  7. Üdv! A Quaestor magas hozamairól nem esett(esik) szó.A bankok kamatai összesítéseiben sem említik meg.Miért?Gond van a céggel?http://ingatlan.net/magazin/2010/08/melyik-bank-fizeti-a-legtobb-kamatot-megmutatjuk/

    Válaszát köszönöm!V

  8. Kedves svik! A kérdésében benne van a válasz! Feltételezem a Questor kötvényhozamaira gondolt…. Nos, ezek a kötvények vállalati kötvények, nem hagyományos betétek. A vállalati kötvényt vmely cég a forrásigénye fedezésére bocsát ki. Ha Ön megvásárol egy vállalati kötvényt, akkor az adott cégnek ad kölcsönt. Tehát több mindent kell megfontolni az ilyen típusú értékpapírok megvásárlásánál, pl. vállalja-e az adott cég üzleti kockázatát? A vállalati kötvény hozamok pont ezt a kockázati felárat tartalmazzák, ezért kecsegtetnek általában az államkötvényekénél magasabb haszonnal. Egy kockázatmentes befektetési felsorolásból talán ezért maradnak ki az ilyen típusú értékpapírok.

    Tudomásom szerint nincs gond a Quaestorral. Forrást többféleképpen szerezhet egy vállalat: banki kölcsön, vállalati kötvény, részvény kibocsátás által. Minden cég maga dönti el, melyik számára a kifizetődő. Magyarországon ugyan több vállalatnak is forognak a piacon a vállalati kötvényei, mégsem annyira általános ez a forrás szerzési forma, mint a nálunk kapitalistább államokban.

  9. Köszönöm! Kötvényekre nincs BEVA,OBA?A vállalat felszámolásából nyerhető vissza a betét?
    A tőzsdén levő betéteken van bíztosítás? http://www.vg.hu/…/pszaf-megtevesztette-ugyfeleit-a-quaestor-312023
    T:V

  10. Nah, most már van gond a Quaestorral. Se BEVA nem fizet, se senki. Kockázatos volt. Már cska az összeg kérdéses, meg ogy mennyire rendül meg a magyar pénzügyi rendszer.

Szóljon hozzá!