Miért buknak el az emberek… II. rész. A vegyes életbiztosítás

2010 márc 23rd | Írta: | Tartalom témája: Életbiztosítás

Nagy siker- aztán kisebb csalódás. Röviden így jellemezném ezt az életbiztosítás fajtát a fogyasztói visszajelzések alapján. Hogy lehet az, miközben Németországban a reneszánszát éli, nálunk javarészt bosszúságot okoz? Miért csalódnak sokan az egykori álmok megvalósításának ezen eszközében? Hol vannak a „beígért” hozamok?

Figyelmeztetés!
Ez a bejegyzésem is gyakorlatias hangvételű lesz, tehát aki irtózik az összeadás-szorzás agytornától, matekból felmentése van, vagy utálja a pénzével való foglalatosságot, az kérem, már most kattintson át a könnyedebb és szórakoztatóbb (Benkő Dániel eladott egy lemezt, fotókkal! Beja asszony megcsúszott a fürdőkádban, megdöbbentő részletek!) sztori online-ra!

Gyors áttekintés, hogy miért is foglalkozunk ezzel az életbiztosítással? A legtöbb ilyen kötvényt 1993-2001 között vásároltak az emberek, így talán kedves olvasóm, lehet, neked is van ilyened nem is egy.
Két dolog miatt köthetett annak idején vegyes életbiztosítást az ember:
- előtakarékoskodjon nyugdíjra, lakásra, gyermeknek
- legyen életbiztosítása, de egy olyan, amiből később visszajöjjön valamicske, kvázi ne kidobott pénz legye a biztosításra fordított összeg.
Az első időben senkit nem izgatott a lejárati összeg, de ahogy a futamidő fele letelt, már sokakat kezdte foglalkoztatni mennyi bevételre tehet szert, ha majd lejár a kötvény. Az izgalmat főleg az okozta, hogy miközben a biztosítási díj évről-évre nőtt, egyre kevésbé látszott a megtérülés. Aki már nem bírta cérnával, az visszavásárolta a szerződését, és jó esetben csinált egy korszerűbbet.
Vajon, mi lehet a gond ezzel a biztosítással? Miért buknak vele kisebb-nagyobb összegeket az emberek?
Felhívom a figyelmedet, hogy a cikknek nem célja, hogy „megtanítson” a kötvényed elemzésére, ez a szakember dolga! Arra azonban megtanít, hogyan értelmezd a biztosítótól kapott éves elszámolásodat, és ez alapján döntést tudjál hozni a későbbi időszakra vonatkozólag. Neked, mint szerződő felelőssége ez, később ne hárítsd a rossz döntésed következményét a biztosítóra!

A mondandómat két részre bontottam a könnyebb emészthetőség érdekében. Az első részben az értékkövetéssel kapcsolatos hasznos infókat írom le, a második körben az éves egyenlegközlő levél értelmezéséről beszélek.

Van neked is vegyes életbiztosításod? Persze előbb azt kellene tisztázni, milyen is az. Vedd elő a biztosítási kötvényed, nézd meg rajta a biztosítási adatokat. Ha valami ilyesmit látsz rajta, akkor neked 99%-os valószínűséggel vegyes életbiztosításod van. 
 (a számok csak példák!):
Biztosítás tartama: 15 év
Haláleseti biztosítási összeg: 2.000.000
Garantált lejárati összeg: 2.000.000 + nyereség (tehát ugyanakkora, mint a haláleseti)

Vagy

Biztosítás tartama: 20 év
Haláleseti biztosítási összeg: 2.100.000
Kifizetés a 10. évben: 700.000
Kifizetés a 15. évben: 700.000
Garantált lejárati összeg: 700.000 + nyereség (a három összeg ugyanakkora, mint a haláleseti)

A vegyes életbiztosítás olyan díjtartalékos biztosítás, amely, ha a biztosított életben van, a futamidő (biztosítás tartama) közben meghatározott időpontokban vagy a végén fix összeget fizet vissza befektetési nyereséggel növelten. Amennyiben a biztosított elhalálozik a futamidő alatt, akkor a biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti kedvezményezettnek. A haláleseti biztosítási összeg, és a garantált lejárati összeg általában megegyezik.

Természetesen a főbiztosítás (halál) mellett lehet benne sokféle kiegészítő biztosítás is, ilyenek, például mint a baleseti rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés stb.

Nézzük, mely állítások igazak a vegyes életbiztosításra:
Hátrányok (de rohadék vagyok, hogy ezzel kezdem)
- A haláleseti védelem néhány millió, talán még az autódnak is értékesebb cascója van.
- Befizetett díjakat reálértékben (vásárlóértékben) nagy valószínűséggel nem kapod vissza tehát megtakarításnak nem éppen ideális.
- Kicsi rajta a nyereség, jobb nem beszélni róla. Remélem nem a nyereségért kötötted, ebből ugyanis nem lesz anyagilag gondtalan nyugdíjad.
- A kiegészítő biztosítások drágák, és a biztosító bármikor felmondhatja őket. Néhány kötvény típusnál, ha elérsz egy életkort, ne csodálkozz, automatikusan meg is szűnnek!
- Nem tudod, hogy a díjból mekkora összeg a biztosítás költsége, és mennyi kerül befektetésre.
Előnyök:
- A lejárati összeg garantált. Míg a unit linked biztosításod lejárati értéke abszolút bizonytalan, addig ennek tuti a vége, minimum annyi, amennyi a kötvényen szerepel.
- Olyan kiegészítők is beleköthetők voltak, amelyek ma már szinte elérhetetlenek.
- Kiszámítható, nem kapsz frászt amikor esik a tőzsde, és egyáltalán nem kell bíbelődnöd a befektetési kérdésekkel.

A legtöbben a biztosítótól kapott levelek közül az éves indexálási levélre emlékeznek, és őrizgetik a fiókban, pedig nem ez a legfontosabb értesítő a pénzintézettől. Az indexálás, azaz az értékkövetés lényege, hogy megőrizd a kötvényed értékét hosszú távon, de gyakorlatban ennek igen szerencsétlen lehet a végeredménye. Azért hogy megértsd, hogy teszi tönkre az infláció a vegyes biztosításod, tekintsük át a biztosító indexálás értesítő levelét. Az indexálással (értékkövetés elfogadásával) elvileg ugyan az inflációt véded ki, azonban ez csak részben igaz. Két dolgot meg kell értened:
- Az indexált magasabb díj elfogadása már nincs hatással az előző befizetéseidre, kvázi azokat sajnos az infláció tovább emészti. Az indexált összeg az csak a mindenkori reálértéket igyekszik követni, a pénzromlással tart lépést, az az összeg, amit korábban a kötvényedre fizettél, az marad sajna annyi amennyi…
- Az értékkövetéssel a biztosítási szolgáltatások értékei is emelkednek (tehát nem csak a lejárati összeg), ez pedig azt jelenti, hogy drágábban számítja fel a különbözetre a biztosító a szolgáltatásait, mert a biztosító azt is figyelembe veszi, hogy az új (magasabb) összeg és a régi összeg közötti különbségre nagyobb a kockázata, hisz idősebb leszel évről-évre, és a futamidőből hátralévő idő is csökken.

A fenti értesítő levél részletén jól nyomonkövethető, hogy az éves díj 10%-os emelkedésekor a szolgáltatás értéke 4,4%-al nő, a 30% díjnövekedésnél pedig csak 13%-ot.

Mit érdemes tehát tenni? Érték követni, vagy sem?
Nos, ezért kell alaposan megnézni az index értesítő levelet, és a felkínált változtatások közül azt elfogadni, amely ár/érték arányban elfogadható a számunkra.
Döntési érvek lehetnek az indexálás elfogadása mellett:
- Idő közben kialakult egy betegséged, új biztosítást már nem kötnének veled.
- Fiatal vagy.
- A hölgyek esetén, mivel kisebb a halandóságuk, talán jobban arányban áll a díjemelés és a szolgáltatási összeg még idősebb korukban is.
- A kötvényed lejárati összege összhangban van az elképzeléseiddel.

Melyik indexet fogadjam el a három felkínált lehetőség közül?
- amelyik a fenti érvek alapján leginkább „megéri”
- számolj, számolj, számolj!

Döntési érvek lehetnek az indexálás elutasítása mellett:
- az index hatására a legtöbb kötvény esetében nem változik arányosan a kapott szolgáltatás
- az indexálás nem növeli arányosan a lejárati összeget, a befizetett díjakra már nincs hatással.
- a lejárati idő közeledtével egyre inkább nem éri meg az értékkövetés elfogadása.

Arra figyelj, hogy az értékkövetést el kell utasítanod egy válaszlevélben 30 nappal a kötvényed évfordulója előtt, különben automatikusan emelkedik a díj. Az értékkövetést véglegesen is el lehet utasítani, akkor megszűnik a macera.
Figyelem! Az egyéb biztosításoknál más lehet az értékkövetés elfogadásának vagy elutasításának a mérlegelési szempontja, a fentiek csak a vegyes életbiztosításokra vonatkoznak!

A következő részben, az éves hozamértesítő levéllel foglalkozom…

Share Button
Tags: ,

3 hozzászólások
Szóljon hozzá! »

  1. Nagyon jó az írás – informatív, tanulságos és pontos!

  2. Nekem is teszik az írás, elég tárgyilagos, de be kell vallanom nem értek mindent tisztán.
    Ha egy vegyes biztosítás euró alapú, ugyan ilyen inflációs kockázatoknak van kitéve?

  3. Köszönöm!
    Mi van akkor ha a vegyes életbiztosítás euro alapú?
    Az a faramuci helyzet áll elő hogy miközben az euro övezetben 1-2% körüli az infláció, nálunk minimum a duplája, miközben az átváltási árfolyam gyakorlatilag 10 éve kisebb nagyobb eltérésettől eltekintve változatlan. Ez azt jelenti, hogy 2002-ben egy fiókba elrakott fix összegű euróért ma az EU-ban kb. 12%-al kevesebbet tudnánk venni, míg idehaza kb. 43%-al kevesebbet.
    Ezért javasolják a tanácsadók, ha forintban keresed a pénzt akkor forintban is takaríts meg. Ugyanis a forintkamatok a hazai infációt, az euro kamatok az euro övezet inflációját követik.
    Pontosan azért tudja az állam a piacról finanszírozni az adósságát, mert megéri a külföldinek átváltani forintra a devizáját, és forintért megvenni az államkötvényeket.

    Tehát a magyar inflációs kockázat egészen addig fog súlytani, amíg itthon fogod elkölteni az euródat, illetve amíg forint a hazai fizetőeszköz… Az idő egyenlőre nem a devizamegtakarításoknak dolgozott…

Szóljon hozzá!