A napokban két panaszos is megkeresett azzal, hogy nem akar fizetni a biztosítója. Megkötötték a szerződést, befizették a szükséges díjakat, ugyanakkor a káresemény bekövetkezésénél a biztosító elállt a kártérítéstől és szerződést bontott. Ilyenkor hamar rávágja a felületes ember, hogy a szemét biztosítók bármit megtehetnek, csak addig jó az ügyfél amíg fizet! A történetek tanulságai viszont mindkét esetben ugyanarra a hiányos jogi ismeretekre világítanak rá, melyekkel pedig minden szerződéskötőnek tisztában kell lennie, ezért ebben a cikkben néhány lényeges jogi fogalmat kívánunk tisztázni, megismertetni.
Remélem, olvasóink tanulnak belőlük!

Peches Péter új autót vásárolt. Örül is az egész család, még sosem volt ilyen jó állapotú fiatal gépkocsijuk. Azt teljesen természetesnek vélték, hogy a több milliós autóra Cascót kössenek, sokáig gyűjtögettek erre a kocsira, védtelennek éreznék magukat biztosítás nélkül. Egy alkuszcégnél kötötték meg a szerződést, törésre, lopásra, és az első díjas csekket még aznap befizették. Most már biztonságtudattal furikázhattak. Történt, hogy Peches úr egy hét múlva egy kapubejáróban csúnyán meghúzta a féltett járművet. Nagy volt a bánat, amelyet némileg enyhített, hogy a javítás várható 150-200 ezres költségét a biztosító, a szerződés alapján az 50 ezer forintos önrész kivételével, téríti.
Be is jelentette a Peches úr a történteket a biztosítójának azonnal, azonban hidegzuhanyként érte néhány nappal később kézhezkapott levél, melyben a biztosító fizetés helyett felmondta a szerződést. Ilyent lehet csinálni? A válasz igen, jogilag minden szabályosan történt…

Azért, hogy olvasóink ne kerüljenek hasonló helyzetbe, a következő dolgokat kell “megtanulniuk”:

Amikor egy biztosítási szerződést megkötünk 4 azaz négy különböző dátumot kell jól megjegyezünk, ezek jogilag nagyon fontosak különösen a 3. és a 4. pont!

1. A szerződés technikai kezdete
   Ez az időpont az, amikor a biztosítási év fordul.  A technikai kezdetet a biztosító állapítja meg, amely lehet a hatálybalépés időpontja, de lehet egy kerek dátum is pl. adott vagy a következő hónap első napja. A technikai kezdet a szerződéssel kapcsolatos módosítások, felmondás szempontjából hangsúlyos.
2. A szerződés hatálybalépése
   A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti. Ha pl. csekken fizeted be, vagy banki utalással teljesíted, akkor a fizetés napjától számított 4. napon beérkezettnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy mondjuk a posta még rajta ül ideig a csekkeden. A hatálybalépés időpontja lényeges, hiszen a szerződő szándékát a szerződés létrehozásában a díj megfizetésével fejezi ki, kivéve azt az esetet, amikor a felek halasztott díjfizetésben állapodnak meg (tipikusan ilyen a kötelező gépjármű biztosítás)
3. A szerződés létrejötte
   A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot befogadja. Erre a jogszabály 15 nap elbírálási határidőt ad. Figyelem! A 15 nap az ajánlat a biztosítóhoz való beérkezésétől indul.
   A 15 nap alatt a következők történhetnek:
   - A biztosító kiállítja a kötvényt, ezzel a szerződés létrejön.
   - Hiányzó irat, adat potlására szólítja fel az ügyfelet, egyben kéri a kockázatelbírálási határidő újabb 15 nappal való meghosszabbítását.
   - a biztosító elutasítja az ajánlatot.
   Ha lejár a 15 napos határidő:
   - a biztosító nem nyilatkozik az ajánlat elutasításáról a szerződés automatikusan létrejön.
   - ha a biztosító hiánypotlásra felszólító értesítésére nem érkezik válasz az ügyféltől, az ajánlat visszautasításra kerül, a befizetett díjakat visszautalják.
4. A kockázatviselés kezdete.
   A kockázatviselés kezdete döntő fontosságú. Ha egy szerződés létrejön, még nem biztos, hogy a biztosító kockázatviselése is megkezdődik. Tipikusan ilyen az életbiztosításoknál az egészség és haláleseti biztosítás 6 hónapos várakozási ideje. (amit ki lehet váltani orvosi vizsgálattal) A kockázatviselés kezdetét a szerződés feltételei szabályozzák, nem a Ptk. A biztosító a szerződés létrejötte, és a kockázatviselés kezdete közötti időben korlátozottan viseli a kockázatokat. Az előbb példaként említett életbiztosítások esetén a várakozási idő alatt, csak a befizetett díjakat (illetve ha az befektetési egységekben van akkor annak aktuális értékét) téríti meg.

A fentiek az általános biztosítási szerződésekre vonatkoznak, ahol a biztosítónak megvan az a joga, hogy mérlegeljen mielőtt befogad egy ajánlatot.
Van néhány olyan biztosítás, amelyekre viszont speciális szabályok vonatkoznak. Pl. ha jegyet váltasz egy tömegközlekedési eszközre, a jegy érvényesítésekor létrejön egy balesetbiztosítás is automatikusan. Vagy egy utasbiztosítást kötsz, a díjat megfizeted, a szerződés kockázatelbírálás nélkül létrejön.

Összefoglalva, ahogy Te mondanád megkötsz egy biztosítást, vagyis kitöltöd az ajánlati lapot és befizeted a díjat, még nincs biztosításod! Biztosítás akkor van, ha arról a biztosító kötvényt állított ki, vagy lejár a 15 napos elbírálási határidő anélkül, hogy elutasította volna az ajánlatod.

Tehát a példában szereplő Peches Péter ott szúrta el a dolgot, hogy még azelőtt törte össze a kocsját, mielőtt létrejött volna a biztosítási szerződése.

Ha hasznos volt a cikk, oszd meg másokkal is!
http://www.kockazatnelkul.hu/mikortol-eles-egy-biztositas