Unit linked TKM – jó ez valamire?
2014 okt 2nd | Írta: kockazatnelkul | Tartalom témája: ÉletbiztosításA Teljes Költség Mutató bevezetésével a biztosítási szakma célja alapvetően a unit-linked termékek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése volt. Csakhogy ez amolyan nesze semmi fogd meg jól, nem hiszem, hogy tudsz valamit kezdeni az aktuális TKM táblázattal. Döntést hozni arról, hogy melyik szerződés éri meg megkötni, a TKM összehasonlításokból nyilván nem lehet, ezt a szakma is elismeri. Akkor meg mire jó? Semmire.
A TKM egy típuspéldán keresztül kerül levezetésre. Ez viszont becsapós, mert te tuti, hogy nem a típuspélda szerinti szerződést fogod megkötni, így a valós költséged a TKM-től nagyban eltérhet. Az adott szerződés valós költségmutatóját erősen befolyásolják a biztosítási kiegészítők, az életkorod és a futamidő.
Az eredeti szándékot, azaz az összehasonlíthatóságot árnyalják még olyan finom trükkök, mint az egyes befektetési eszközalapok alapkezelési költségének alacsony szinten tartása, vagy a kötelező indexálás (értékkövetés) előírása – jellemzően a bónuszos termékeknél. Ilyen apróbb megoldásokkal a biztosítók kedvezőbb színben tüntetik fel a szerződés költségét, mindjárt gusztusosabbnak látszik a portéka.
Na jó, de akkor mit nézz meg egy szerződésnél a TKM helyett (vagy azon kívül), hogy köss unit linked életbiztosítást, hogy a költségeket illetően nagyon ne nyúlj darázsfészekbe?
- Bónuszos terméket kerüld el, ha kevesebb mint 20 évre szerződnél
- A kezdeti költségelvonás (ha már úgysem úszod meg) maximum 10 évig tartson és lehetőleg 10% alatt legyen a mértéke évente.
- A kezdeti költség számításának alapja az első 2 éves befizetésnél ne legyen több.
- A befektetési egységek vételi-eladási árfolyamkülönbsége 5% alatt legyen a rendszeres díjak esetén, az eseti befizetéseknél 3% alatt legyen. A legjobb, ha ilyent fel sem számít a biztosító.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a megfelelő befektetéshez kötött életbiztosítás kiválasztását nem lehet kizárólag a kondíciós táblák összehasonlításával lezárni. Mérlegeld az elvonásokon felül, hogy a szerződés rendelkezik-e olyan opciókkal, amelyek hozzájárulhatnak a megtakarítási célhoz! Például egy gyermek életkezdését támogató program tartalmaz-e (vagy köthető-e kiegészítőként) díjátvállalást rokkantság, vagy halál esetére? Mert ezek az opciók adnak igazán értelmet a befektetéshez kötött életbiztosításnak és nem a befektetési lehetőségek.
Más esetre ott van egy sima értékpapírszámla meg egy kockázati életbiztosítás…
Bocsánat de egyáltalán nem értek egyet. Pont azért mennek ilyen jól a legrosszabb termékek mert elhitetik az emberekkel, hogy nem kell nézni a TKM-et. Nem véletlenül van, és a típuspélda egy havi 25 ezres megtakarítással számol, ami csak akkor mutat túl magas költséget, ha annál valaki többet tesz féle. Ekkor viszont minden termék TKM-je magasabb, így az összehasonlítás ettől nem torzul.
Elég ritka az az eset, hogy megéri a megtakarítást kockázatival vegyíteni, az alap pár százezer kockázati biztosítás és a hozzátartozó díj meg szinte mindig csak lehúzás, ami nagyon helyesen szerepel a TKM-ben. Kíváncsi lennék, hogy a szerző meg merne-e kötni MAGÁNAK egy 10% TKM-mel rendelkező terméket, csak mert az átvállalja a díjat ha lerokkan.
Nem kell bocsánatot kérni az eltérő vélemény miatt
Amúgy pedig nem hiszem, h eltérő véleményen vagyunk, ugyanis a cikk nem azt sugallja, hogy ne nézd a TKM mutatót, hanem azt, hogy két termék összehasonlításában nem ad semmi plusz információt.
Négy pontban összeszedtem, hogy mikor kedvezőbb költségű egy unit linked termék, függetlenül minden egyéb hókuszpókusztól.
Azt viszont, hogy például egy gyermek életkezdését támogató megtakarítási programot kiegészít-e az ügyfél haláleseti, vagy rokkantsági díjátvállalással – nem kis díjért – azt neki kell eldöntenie. Az viszont a tanácsadó felelőssége, hogy kiközvetít-e gyermekprogramként egy “lemeztelenített” unit linkedet csak azért mert annak kisebb a költsége. Akkor miért unit linkedet ajánl, és miért nem babakötvényt, tbsz-t, vagy bármi mást?
Azért gyalázzák sokan a befektetéshez kötött életbiztosításokat, mert összehasonlítják az értékpapírszámlák költségeivel. Persze ez legtöbbször az ügynökök hibája, akik nem helyesen definiálják a termék célját és előnyeit.
Éppen ezért abból kiindulni, hogy egy unit linked termék esetén el kell érnem mondjuk 5,5% hozamot évente, hogy a pénzemnél legyek nem jó üzenet, mert óhatatlanul egy befektetéssel veti össze az ügyfél. Ha pedig számára a költség fontosabb mint egyéb szempontok – pl. megváltozott munkaképesség esetén is összegyűjtse a biztosító a gyermek egyetemére valót – akkor nem unit linked terméket kell választania.