Visszalépjek, vagy ne lépjek?

2009 okt 12th | Írta: | Tartalom témája: Hozam? Hozzad!

Legkésőbb 2009.12.31-i postabélyegzős tértivevényes levélben nyilatkozhatnak a tiszta állami (TB) nyugdíjrendszerbe való visszalépésről azok a magánnyugdíjpénztártagok, akik 2009 jan 1. előtt betöltötték az 52. évüket, és önként lettek pénztártagok. Mert szegények bíztak, hogy jobb lesz az, de nem lett jobb. A visszalépési nyilatkozatot a saját magánnyugdíjpénztárnak kell megcímezni. (és persze elküldeni)

Tehát van itt egy lehetőség valamit visszacsinálni, de most legyen okos az, aki megmondja ez jó lépés-e, vagy sem?. Visszalépni, vagy maradni?

A Portfolio.hu-n ma mejelent cikkben: “Az 52 és 55 év közötti korosztálynál megfontolás tárgyát képezi a visszalépés, hiszen olyan tényezőket is érdemes figyelembe venni, mint a munkáltatói tagdíjkiegészítés, munkapiaci helyzet, illetve a már összegyűjtött számla nagysága – hangzott el a mai szűk körű sajtóreggeli keretében. “

Komolyan felkeltette az érdeklődésemet, ha nekem szegeznék a kérdést én mit javasolnék, vajon milyen tényezőket ajánlanék megfontolásra? Mert konkrétan azt senki nem fogja a szemedbe mondani lépj vissza, vagy azt, hogy maradj! Ettől most mindenki elzárkózik, de jelzésértékű azért, hogy a kormány lehetőséget admost a visszalépésre.
Nézzük a tényeket!

2013-tól változik a nyugdíj számítás alapja. Az első az ugyebár, hogy min. 20 év szolgálati időnek meg kell lenni. Aztán a mostani valorizált jövedelem 80%-os szorzója helyébe 2 számítás lép:

  1. Ha csak TB nyugdíjas vagy akkor a bruttó valorizált (valorizációnak nevezik a régebbi jövedelmek kiegyenlítését, “felhozását” a mostani jövedelmekhez viszonyítva) átlagjövedelmed 33% + minden 20. év feletti év 1,65%, azaz ha 40 évet lehúzol akkor ez a szorzó 66%
  2. Ha csak TB és magánnyugdíjas is leszel egyszerre, azaz vegyes rendszerből kapod a pénzt, akkor a bruttó valorizált átlagjövedelmed 24,4% + minden 20. év feletti év 1,22%, azaz ha 40 évet lehúzol akkor ez a szorzó 48,8%

Elhiszem, hogy egyik szám se elég nagy ahhoz, hogy most jól érezd magad, de a kérdés most inkább az, hogy a két szorzó közötti különbséget, azt a 17%-ot, vajon a magánnyugdíjpénztárad ki tudja-e pótolni úgy, hogy max 12 éved van a nyugdíjazásodig?

Mielőtt számolnánk, fussuk át, hogy változik a nyugdíjkorhatár a jövőben.
1952 előtt születettek 62. év
1952- ben születettek 62. év betöltése +183 nap
1953- ban születettek 63. év betöltése
1954- ben születettek 63. év betöltése +183 nap
1955- ben születettek 64. év betöltése
1956- ben születettek 64. év betöltése +183 nap
1957 szül. évtől 65 év a nyugdíjkorhatár
azaz a később születettek nem csak a koruk miatt mennek később nyugdíjba, hanem a korhatár felemelése miatt is.

A számításnál nem kalkulálokaz inflációval, így a magánnyugdíjpénztári hozamot is 0-nak veszem, így az értékek helyesek maradnak. Ezt megmagyarázom. Ha azt mondjuk általgban 6% az éves infláció, a magánnyugdíjpénztáram hozama is évente 6%, és a fizetésem is ugyanennyivel nő, akkor a reálhozam végül 0% hisz amennyivel többet keresek, annyival drágább az élet, elviszi az infláció.
A pénztárak a most tízéves hozamai az átlaginfláció közeliek, tehát reálhozam kb. 0%.

A 250.000 Ft-os nyugdíjazás előtti bér most a kiindulópont, de tulajdonképpen ez ármennyi lehet a végeredmények arányain nem változtat. Tehát ha 2-szer ekkora kiinduló bérrel számolnék, az a kapott értékek is csak arányosan lennének nagyobbak, ha kisebbel, akkor kevesebb.

Születési idő valorizált átlagfizetés 66% TB ny. 33% TB ny. Magánny. TB+ Magánny.
1950 250000 165000 122000 13000 135000
1952 250000 165000 122000 15000 137000
1954 250000 165000 122000 18000 140000
1956 250000 165000 122000 21000 143000

Az adatokban szembetűnő a teljes TB és a vegyes rendszer közötti különbség. A magánnyugdíjpénztárak jelenlegi hozamai egyszerűen nem képesek betülteni azt a rést, ami a két elszámolási rendszer között van. Az 50-es korosztályt a portfolió választásos rendszerben a konzervatív portfoóba sorolták (ez így is van rendjén) de ez a portfólió az ami legkevésbé tud nagy hozamot termelni, ergo nem tud az esetükben érvényesülni az az előny, amelyben a pénztárak kockázatosabb, ám de nagyobb hozammal kecsegtető eszközei a hosszabb időtávban érvényesülni tudnak.

Nincs elég idő a nyugdíjig. Ugyanakkor vélhetően (de ez nem biztos) a nem konzervatív (tehát sok részvényt tartalmazó) pénztári befektetések képesek lennének akár 10 év alatt is elegendő profitot termelni a különbség ledolgozására, viszont hibás és kockázatos döntés lenne áttérni a nyugdíjazás előtt egy ilyen rizikósabb portfolióba. (külön nyugdíjelőtakarékossági számlán viszont lehet bátran gyűjtögetni most a részvényeket!)

Az alábbi grafikon azt szemlélteti, hogy az egyes születési korhoz rendelt nyugdíjazási idő alatt miként változna a a TB+mnyp. összeadott eredménye (sárga terület). Látható, hogy ugyan fogy a különbség (zöld terület), azaz évek alatt ledolgozható a különbség, de egy átlaghozamú pénztár nem képes ilyen időtávon behozni a lemaradást, tehát a kérdésre, mely szerint, “Visszalépjek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, vagy sem?” a válaszom: IGEN, vissza!

 

Az ábrából még egy érdekes adat olvasható ki: a kék csíkozott terület mértke arra a kiesett jövedelemre mutat rá, amely a nyugdíj, és a nyugdíjazást megelőző jövedelem között tátong. Ez pedig hatalmas életszínvonal romlást eredményezhet, feltéve, ha nincs a leendő nyugdíjasnak már most megfelelő mértékű megtakarítása az ősz évekre. Az 1-2 milliós életbiztosítás, bankbetét nem tekinthető megfelelő felkészülésnek – ez is leolvasható a grafikonból.

A magánnyugdíj jelenlegi rendszere a kormány tervei szerint át fog alakulni. Ez csak tovább növeli a bizonytalanságot a magánnyugdíjpénztári tagság megtartását illetően. Nem valószínű hogy részedre kedvezne a változtatási kezdeményezés. 

Tehát a véleményem az, hogy a biztos(sabb) államit célszerű választani az érintett korosztálynak alapból. Persze ha a munkáltató évek óta kiegészíti a kötelező részt egy kis cafetériás plusszal, akkor azért nem baj, ha leül az ember egy számológép társaságában meghányni-vetni a dolgot…

 

Share Button

Szóljon hozzá!